- erkélytakarítás, virágok lemosása, paplanok kiterítése, muskátliápolás
- Messengeren Adél - megérkeztek a Balcsira. Szar az idő, óriási hullámok vannak. (Meg lesz is, amint írják. Épp akkor kezdődik a jó, amikor jönnek haza. Így volt tavaly is.) Pedig ezekben a napokban szokott a legmozdulatlanabb lenni a nyár...
- Labkához bringával mentem, otthon találtam. 20 percig kulcskeresés, OO. "Nyaralni voltak". Bővebbet nem tudok. Meg szabadstrandon. "Sok volt a gyerek". Nem taglalhattam, h mennyi mindennel lehetne rendezni az életét. A játszótér sztorit elkezdtem, de ordítva elküldött - takarodj! többször, indulatosan, egyre hangosabban. Bringára pattantam, de szaladt utánam: a kaját hagyd itt. Meg az említett pénzt. 5000. Mi ez?! Ajándék. A járadékod 1 hét múlva jön. (Írom is majd neki, hogy várja a posta kijáratánál a postást azon a napon! A 11.-i félpénzéért biztos nem volt a gondnoknál...) Nem tudtunk beszélni.😭😭😭
- Piacon a dinnyeszelet árát elnéztem. Az eladó feldühödött.
- Egy padon fiatal fiú (drogosan? részegen?) feküdt (09:20 körül), artikulátlanul beszélt. Ott ült egy leépült nő (anyja?) is. Aztán a fekvő fiúra ő is rádőlt... Elborzasztó.😭
- A Goods Marketben vettem 2 db 2,5 l-es tárolóedényt 560-560-ért (üsse kő, szükségem van rá). Itthon láttam a Lidl-is újságban, h 3X 2 l-es lesz akcióban csütörtöktől. 😬 560/ csomag.
- Egy kis utcából egy másikba kanyarodtam (kerültem a forgalmat...), amikor egy szemből jövő autó elém kanyarodott. Gondoltam, oda akar parkolni. Lassítottam, s a faránál akartam megkerülni (üres volt az utca), úgy folytatni az utat. Ekkor tolatni kezdett. Tolatott a kapubejárójához. A k...!- gondoltam magamban, s végül a saját egyenes vonalamra kacsáztam. A nagyfejű trotty még be is szólt: mire ez a nagy sietség?! ANYÁDNAK! (ezt is csak gondoltam) Nem hagytam szótlanul: én haladtam egyenesen. HÚÚÚÚÚÚÚÚÚ, hazáig aprítottam magamban a sz@rosnak.
- Bekapcsoltam az 1 hete beszerelt klímámat, innen aztán ma nemigen mozdulok, úgyis újfent kell selejtezni, kategorizálni. Az egész holmimat újra rendezni. Átgondolkodtam, elkezdtem leírni a stratégiát egy családlátogatós kockás füzetbe. Persze végig mentem a 30 gyerek megismerésén... Hááát, nagy vállveregetés újra meg újra, hogy végig tudtuk őket -nem akárhogyan- vinni!!!💓💖💗😰
- Megéheztem, ettem. Elnehezültem. Ej, hát nyugdíjas vagyok, ledőlök a 22 fokosban, amikor kint már oxigén sincs... Bevackoltam, TV-ismétlések start, szundika érkezik. Nem baj, jólesik. DE HOPP!!!!!! Áram el, automata rendben, összehajigálom a millió mindent, ha villszer kell, nem találunk ösvényt sem.😮😳😬Beltéri áramelosztóhoz létra, telefon a szerelőnek, helyzetjelentés. Nyomjam vissza és újra indul. Úgy lett. (De ez miért történt?!)
- Húgom piheni a nyaralást, nem válaszolt, h tudnánk-e beszélni.
Most 18:21. nem fogok már semmihez. Még csak el sem mosogatok.
****************
UTÓIRAT:
- másnap este kaputelefonon szólt föl Labka, hogy jó éjt...
- következő éjjel 2-kor telefonon hívott. Az utcán van, mert a lakótársa részegen, csak beszél..., beszél. (képzeli?!)
"Jó életvitelhez rendezett psziché kell.
Nem tudok már részt vállalni a zavarodottságoddal.
Rajtad áll, hogy belásd."
- orvostól jövet a Spar-nál, a kútnál ültek a kőkerítésen. Gonosz kígyó farizeusnak nevezett. Vettem nekik kenyeret, győri kekszet, szilvát, szalonnát és lilahagymát.
😭😭😭
EGY HÉT MÚLVA:
EGY HÉT MÚLVA:
- nagyon nehezen másztam ki a betegségből...
- a járadékáért nem ment a postához, másnap én vittem el. Az ismerős lakótól a kapuban kérdeztem, h beilleszkednek-e a lakóközösségbe. Most persze 20 perc helyett 2 perc alatt ott termett... KGB-ügynök vagy?! Itt mindenki drogos, alkoholista, strici stb...
- pár nap múlva Adélékat kisértem le és a játszótérről jött oda hozzám (a bringámat vittem be a tárolóba, Adél volt vele a városban). Labka NAGYON hadart. Tomi is tanu... Itt lakik a szekurite? Szó nélkül hagytam. Többször ismételte: B...ná meg a rohadt k..va szekurite anyját... Hadarva és pattanásig robbanó indulattal. 😭😭😭
