Harmadik napja pihenő (szerda)

 A múlt hét vasárnappal bezárólag sűrű volt. Szombatra/jövő heti hétfő-kedd-szerdára fizikálisan IS rendezett szeretnék lenni. (Arcfestő nap, Sapi-tábor)

Hagyom, hogy csordogáljanak a napjaim..., lazán alszom, tévézek, eszem, amikor tetszik. Kint 35 fokok, bent 22-24.

Hétfőn rövid telefon Adéllal: Sapi elkeveredett másik csoportba..., azokhoz, akik csobbantak ebéd után. Reggel a megállapodást felrúgva, a vejem mégsem vitte a kisfiát a táborba... Adél késett a munkából és kérnie kellett az engedélyt az egész heti késésre...  

Tegnap -kedden- Mildivel trécseltünk a tónál kora reggel, cseréltünk kupont és mesekönyvet. Mindkettőnket feldobott ez a kis eszmecsere. Sparban találkoztam volt mtársam Sznerzsikével. Fiuk megnősült, rögtön utána a férje súlyos szívbajjal hetekig kórházban..., megváltozott életmódra váltva... A rettegések kissé meggyötörtté tették kolléganőmet... Mostmár ő sem fog röhörészni az életet szemlélgetve...

Mára 3 msn-hívás elé nézek😊 - Húgom, Lányom, Barátnőm.😰

Egyre nyilvánvalóbb, hogy "engedem el" a kötöttségeket. Minden területen. Már kezd nem is izgatni az elmaradt terv-teljesítés. Úúúúúúúúúúúristen, hogy nekem milyen bestokizott életem volt?!?!?!

De azért a porszívózás/feltörlés/kis függőleges lemosás utáni helyszín földobna!!!

És még a sok varrás-tervre nem is szabad gondolnom! Mert azok elmaradása miatt még azért bedühödök magamra... Meg a fotók rendszerezése, digitalizálása...😭 Pedig tudom, minden HIÁBAVALÓSÁG, minden elmúlik.

Annyira szeretném...!

Síránkozásom sokadjára... 

Tudom a sorrendjét, tudom a módját, tudom az ezeket kísérő illatját.😂😥 Még verset is tudtam faragni hozzá...😕😕Motivációm is lenne hozzá, hiszen holnap hozom az unokámat... 

Vissza kell térnem az igaz imádkozáshoz.🙏💓💖💗

Tegnap nagyon belém szurkált Labka a haza-indulókázással..., hiszen leghőbb vágyam, hogy együtt legyünk olykor-olykor NORMÁLISAN.😟

😭😭😭😭😭😭😭😭😭😭

................

Ja, sokszor-fölébredős éjszakám volt.

Rémálom:

A rámbízott gyerekekkel elképesztő magasban (felhőkön is túl) egy óriási hídon voltunk. Éppen pihentünk kirándulás közben -fekve, ülve, alva-, amikor az egyik elmozdított egy kis téglát, amin pont le tudott gurulni/esni a mélybe.😲

Még zuhant, de már hosszan zuhant..., amikor fölébredtem. Szerencsére. Így szokott ez lenni. Aztán tébláboltam pár percet, mert igen hatása alatt voltam...

.........................

 

Azzal kezdődött...

szerda:
Mildi mesélt egy olvasott történetet, amiben rééééégóta tervezett fogyókúra/életmódváltásba fogott nagy lamentálások után egy illető. A sztori dráma-begubózás-kinyílásra is elképzelhető. Egy apró valamivel, egy kis hógolyóval indul a hógörgeteg is... Egy észrevétlen, sötéten derengő piszkosszürkével indul a hajnal is... 

"... Azzal kezdődött, hogy beágyaztam..."

Bár már ott tartanánk, hogy visszatekintve a sötét éveinkre, egyszer csak ilyesmi kezdetű fejezetek következnének a családregényünkben!!!
..........................
csütörtök:
Miért nem sikerül elmélyíteni magamban a RENDbetétel automatizálását?
Kb. mert nem volt erősségem aktív koromban sem - esetleg kis időszakokra.
Nnna, ideje szem elé rakni a problémát!!!
Rossz éjszakám volt ébrenlétekkel. 07:30-kor keltem. Ki is csúsztam a nagyjából megszokott rutinból.
Habár főztem, amit tegnap fejbészeltem magamnak, hogy nehogy kiéhezve menjen a tonnányi zabálás. Így is ettem előtte, közben és utána is. Tessék: most meg édesre gondolok. A lefagyasztott feketeerdő szeletekre.
..........................
Keserűsó hatása miatt nem mertem ma kimozdulni.
Viszont sajnos ma sem kezdtem a "tavaszi nagytakarításba". 
LEGALÁBB ADOK VALAMI NEVET a tervezett tevékenységnek..., hátha így beindulok.
..................

*-Jelenlétre GONDOT fordítok-*

💓💖💗💝💞💓💖💝

STRATÉGIA - RAJT!

"A tett halála az okoskodás."

De nekem most szükséges.

Fene tudja, hogy miért.

Szerintem szétcsúszott vagyok, azért.

***********

Jelen helyzet, állapot, okok és helyreigazítások:

• gyász - pedig van remény!!! Most sem találnánk jobb kiutat. 
• Amig nincs belátás, addig nincs JÓ változás, csak süllyedés. 
• El kell viselnem, ahogyan más szülők is elviselik a gyerekeik zűrjeit tehetetlenül nézve.

Első és további lépések:

• mindennapi rutinok visszaállítása: rend, 
• tisztaság, 
• előrelátás (rendszeres, tudatos, egészséges ételterv), 
• kimozdulások (bolt, utazás, piac)
• TV-vel: kultúravigasz-jó filmek, közélettel együtthaladás
• kapcsolatok: még ha kezdetben kissé felületesen is!!! telefon, messenger, üzenetváltás, személyes találkozás (itt a tavasz!!!)
• mozgás: Mildis gyalogláson túl, végre már egyéni gimnasztika IS legyen!!!
• az 1000éves lakber tervek indítása - bárhol, csak már végre megkezdeni!
• az 1000éves varrástervek indítása - bárhol, csak már végre megkezdeni!
• az 1000éves dobozos kategorizálás - bárhol, csak már végre megkezdeni!
• szgép mappák - fotók -rendezés, törlés, felhőbe-töltés

Motivációk:

• Emlékeim fölidézése, amikor dinamikusan, gördülékenyen, bestokizott napjaimban eredményekkel jártam
• Hitéletemben visszatérni a rendszeres jelenlétbe!!! 2 X 20-30 perc - választások:
• 🌹napi evangélium és papi, szerzetesi elmélkedés: HS, FL, email, 
• 🌹Rózsafűzér 
• 🌹Keresztút 
• 🌹Lelkiségi katekézis 
• 🌹Tanítások, riportok (youtube - smartTV)
• 🌹Tanúságtételek 
• 🌹Zsolozsma
• 🌹Aktuális hírek - 💗 Ferenc pápa 
• 🌹Imaközösségek, csoportok FB-n

Derengő Julianna

Drága nagymamám névnapján mintha jel érkezett volna.💓
Tegnap "ráerőltettem magamat" a keresztény tanításokra, böngészésre és úgy érzem, hogy ez hiányzott. 
Visszatérni, mert visszavezet az életre. Hála, hogy van internet! A kat.közösségekben nyelhetném a még nagyobb ... dorongot...
Örültem ma a baráti beszélgetős lehetőségeknek és erősödtem abban, hogy nem is kell "felruházni" senkit a megmentő-beszélgető címmel. És ez nem is az ő saruk...😊 Törékeny agyagedények vagyunk. Egyetlen lehet a Megmentő! Aki küldi a szavakat, embereket, gondolatokat, álmokat, a szösszeneteket. A mi dolgunk a törekvés a vele való kapcsolatra. 😍

A Jórafordulásban bíznom kell, s akkor nem húz magával a mélység. 
Ma világosodott meg bennem, hogy 1,5 éve markol magával a gyász... De hiszen NEM TÖRTÉNT HALÁL!!! "Csak" egy fordulat. 
Vannak olyan csodák, amikre nem is MER gondolni az ember, nincs rá fantáziája, annyira távoli. Éltem már meg ilyent és láttam is másoknál!
Egyszercsak bekövetkezhet és leborulhatunk földig - hálát adva az Égnek!
Persze elő fog még sompolyogni az a "hülyíted magad"-érzés is...
Akkor kapaszkodni kell a láthatatlan kegyelembe...

..................
Vajon mely lélek szavához volt hű? Az hová vezette? Ki kellett ragadni!!! 
ÉS mégis/vagy épp ezért oltalom:
Lepedők az ablakon, bűz, tv-lábak - gonosz(?) látogató, komfortos körülmények, sorstársak, vigyázók...
.... De jöhet-e szebb, mint az eredeti terv...?...
....................................

Rugózás

Már megint azon rugózom, hogy hogyan motiváljam magamat a cselekvésre...

Dolgozó éveim végén előre örültem a nyugdíjas éveimnek.
Lesz időm: rendet tartani, pormentes lakásban a hobbijaimnak hódolni, minden nap valamiért buszra szállni ebben a szép városban, filmeket nézni heverészve, meleg családi-baráti összejöveteleket tartani, tudatosan karbantartani a testemet-lelkemet...
Minden itt lebeg előttem és az idő telik. Böngészéssel, halogatással, agyalással.

Pedig amin nem tudok változtatni, azon időpocsékolás  rugózni..., eljön az ideje annak is, ha úgy van megírva...

Amit pedig megtehet(né)ek, ahhoz minden adott, csak az ambícióm nem... Vizualizálni fogom az eredményt, hátha sikerül elindulni érte...! Akkor tudok ÚJ dolgokba kezdeni.
Talán túlságosan visszavonultam. Ez biztonságos - eddig rendben is lenne, DE megsuhintott az "élő halott"-érzés... nnna, AZTMÁ'NE!!!!!!!!!!!!
........................
El tudtam indulni a turkikba.
Munkálkodásom közepette kimutatta foga fehérjét a gonosz... Emlékeztetett, hogy miért is nem járok emberek közé... Amint egy laza boldoggal beszélek, azonnal kimegy belőlem az erő. Biztos vagyok benne, hogy nem azt szeretném, hogy zúduljon rá is a baj vagy veszítse el a boldogságát. Hátba szúrásnak érzem a mi tragédiánkat és csak az zakatol bennem, hogy Isten nem szeret. Hogy büntet. Tudom, a jobb lelkipásztorok elmagyarázzák, hogy ez rossz istenkép... Erősebben kéne hinnem a Gondviselőben... Újra meg újra. Vajon, aki nekimegy a falnak sokadszorra, az egyszercsak nemde változtat ezen?!

Az első városi főnöknőm keveredett mellém. (Láttam a nyitást váró tömegben, de nem kerestem bent.) Jó színű, jó fazon dzsekit talált és pár szót váltottunk. Dolgozik nyárig egy volt beosztottja főnöksége alatt..., mert ugye aztán strand, nyaralás, stb. (Nemtom, a volt kolléganőm emlékszik-e még arra, hogy őt hogy megküldözgette egészen a felmondásig...?! Nem értem én ezt.) Mindig is szaladt vele a szekér. 
Tehetős, helyes, egészséges férj..., pénzzel kiegyenesítették ami csorbult. Közös vonásuk ezeknek a boldogoknak, hogy ordít róluk a felsőbbrendűségi érzés...
Ott is kellett hagynom csapot-papot, a másik turkiban vettem egy nagyméretű, csíkos törülközőt kedvező áron.  
Aztán a kárszakértő módosított időpontja miatt is - haza kullogtam.
Sikerült a kenyérvételt kihagyni, de ráadásul még arra is ácsingózom.
Ezek az írások időrablóak... Viszont talán kivezetnek a keserűségből...
..........................
Délutánra éhségemben lekváros puff-rizseket ettem... - ha megint eldugulok?!?!
Az ízetlen almák sem segítettek...
Este nyolckor világlott fel bennem, hogy sütök tortillákat (kenyérlepény) rizslisztből vagy kukoricalisztből...
Meglepetésemre rátaláltam a teljes kiőrlésű zablisztre, amit a keresztlányom zsemle receptjéhez vettem hónapokkal ezelőtt. (És azóta sem készítettem el.) 
Villámgyorsan csináltam 8 lapocskát és örömömre ízlett, nagyon elégedett voltam, hagyományt teremtek belőle!!! Elvégre mégsem finom búzaliszt!!!

Receptje:

30 dkg teljes kiőrlésű zabliszt

1,2 dl langyos víz

4 ek olaj

8 gombócra osztottam,

köralakúra nyújtottam azokat,

forró palacsintasütőben sütöttem.

Kívánta a serpenyő az olajjal kenést...

Mire az első megsült, kinyújtottam a másodikat, s így tovább.

Az edényt vízlágyítós vízzel kellett áztatni a végén, 

mert sajnos így is imitt-amott leégett...

Változatos ízesítéssel ehető, elsőre én sajtkrémesen ettem. Nyammm!!!

...........................

Felhívtam Labkát. 

Kicsit beszéltünk (inkább csak én), és a bánat mellett picit megnyugodtam.

Figyelmeztetett, hogy hamarosan vízilabda meccs kezdődik, azt nézni szeretné.

Ennek megörültem - lesz tehát pár jó félórája... Legyen sok és egyre több, világosodjon meg a gondolkodása - Isten nagyobb dicsőségére!

........................

*

Mindenható Isten, könyörülj meg rajtam,
mert én ezt már nem bírom tovább...
Erőimnek végére jutottam,
összeroskadok a terhek alatt,
és ha most föladom,
hiába volt minden
áldozathozatal, erőfeszítés és kínszenvedés,
és mindennek vége...
Istenem, cseppenként betelt a pohár,
cseppenként elvérzett maradék erőm,
teljesen kiüresedve
kimerülve és összeroskadva
kiáltok tehozzád:
Hallgasd meg, Istenem, segélykiáltásom,
egyedül csak te tudsz segíteni rajtam!
Ragadj ki engem ebből a mélypontból,
töltsd belém, Úristen, hatalmas erődet,
hogy képes legyek helytállni tovább,
hogy képes legyek bízni ügyem igazában,
hogy képes legyek ellenállni a kísértéseknek,
s hűséges maradjak szent akaratodhoz,
hogy képes legyek tűrni szenvedéseimet,
a rosszat mindig jóval viszonozni,
hogy mindvégig kitartsak a szeretetben,
és hogy új erővel, újult lendülettel
vessem be magamat
a te ügyed mellett. 

Ámen.

*

Zúzmara, hideg, köd

Így 60.-on túl tetszik a zúzmarás, hideg, ködös idő. Molyolásaim közepette gyakran megörvendeztet az a gondolat, hogy van meleg hajlékom. És az is, hogy Labka biztonságban lehet - Istennek legyen hála!

A tegnapi nap mindenestől regeneráló hatással volt rám. Kis terveim fölbukkannak és erőt is érzek hozzá. Fontos tanulság: nem szabad kirekeszteni az emberekkel való kommunikációt... - becsavarodást okoz... Nekik is vannak bajaik, amikkel bírkóznak. Nem szép és nem ajánlatos csak a saját göröngyeimmel malmozni, s azt emelni a "legfőbb drámák" tetejére!
................... 

Felismerés? vagy a sötétség kísértése...

A Húgomék néhány napja értek haza egy naaagycsaládi, tengerparti nyaralásból. Nem a mi vonalunk szokott persze velük menni/lenni, a pénztáros határoz meg mindent - a férje.
Reggel átnézegetve a FB-posztokat, a szerencsétlenül járó embertömegek sorsát olvasva úszott a felszínre az alábbi kakukktojás. Nem is tudja mi történik körülötte. Ami borzalom a fülébe kerül, annak ki kell mennie gyorsan a másik fülén. Erre kellett specializálódnia... Nevetgélni, "pozitívnak lenni", nem kérdezni, bólogatni, vidámkodni. Cserébe minden luxust élvezhet. És igaza is lehet!!! Imádkozom a lelki üdvéért, hiszen nagy nyomorból emelkedett idág... Az idén még bizti, h "kirándulnak" 1-2 hetet, a jan-februári sielés után.

PestiIbi és tönkretett devizás sorstársai... és a többi nyomorult van a lamentálásaim mérlegének egyik serpenyőjében... Magunkat is beleértve...

A másik serpenyőben pedig a sógorom és a hozzá hasonlók. "Élvezni akarom az életet most, ezt nem vehetik el tőlem."

"... megjön annak a szolgának az ura azon a napon, amelyen nem várja, és abban az órában, amelyet nem ismer. Elkergeti őt, és a hűtlenek sorsára juttatja. Az a szolga pedig, aki ismerte ura akaratát, és nem készült vagy nem cselekedett akarata szerint, sok verést fog kapni. Aki pedig nem ismerte, és úgy tette azt, amiért büntetést érdemel, kevesebb verést kap. Mert attól, akinek sokat adtak, sokat fognak követelni, és attól, akire sokat bíztak, többet fognak számon kérni." (Lk 12, 46-48)    Itt olvasható

Sokan vannak persze, akik "életrevalóak". Megragadták a felemelkedés lehetőségeit. Bebiztosították generációkra előre a családi stabilitást. Ugyan ki kéri már számon a rendszerváltás, a privatizáció körüli kimarkolásokat?! Meg az utánuk tett kimarkolásokat. Senki. A haszonélvezők unokái élnek, mint Marci Hevesen. Válogathatnak a lehetőségekben. A lecsúszottak pedig nézhetik, hogy föl tudja-e küzdeni magát az unokája a jobb emberi sorsra...

Emiatt is SOKSZOR kétségbe vonom a 40 évi munkálkodásom mozgatóját... Fontos-e a humánum? az együttérzés? a szolidaritás? vagy fontosabb az anyagi lehetőségek megragadása?
Mert ugyan miért lenne szebb a szürke napok morzsolgatása, mint a színes események megélése?! 
Hááát, így állok most...
Nyakig a mérhetetlen csalódásban.

Hallgatás

Nos, ez még a "nagyon nagy" méretben is pici...😟😥

"Uram, állíts szájam elé őrséget és

ajkam kapujához rendelj védelmet! "

(Zsoltárok 140, 3)

A hallgatás szelídség,

amikor nem szólsz, ha bántanak,

amikor nem keresed a magad igazát,

amikor hagyod, hogy Isten védelmezzen téged,

a hallgatás szelídség.

A hallgatás irgalom,

amikor nem feded fel testvéreid hibáit;

amikor készségesen megbocsátasz anélkül, hogy a történteket felemlegetnéd,

amikor nem ítélsz, hanem imádkozol,

a hallgatás irgalom.

A hallgatás türelem,

amikor zúgolódás nélkül fogadod a szenvedést,

amikor nem keresel emberi vigaszt,

amikor nem aggódsz, hanem türelmesen várod, hogy a mag kicsírázzék,

a hallgatás türelem.

A hallgatás alázat,

amikor nincs versengés,

amikor belátod, hogy a másik jobb nálad,

amikor hagyod, hogy testvéreid kibontakozzanak, növekedjenek és érlelődjenek,

amikor örvendezve mindent elhagysz az Úrért,

amikor cselekedeteidet félreértik,

amikor másoknak hagyod a vállalkozás dicsőségét,

a hallgatás alázat.

A hallgatás hit,

amikor nyugodtan vársz, mert tudod, hogy az Úr fog cselekedni,

amikor lemondasz a világról, hogy az Úrral lehess,

amikor nem törődsz azzal, hogy megértsenek téged, mert

elengedő neked, hogy az Úr megért,

a hallgatás hit.

A hallgatás imádat,

amikor átkarolod a keresztet, anélkül, hogy megkérdeznéd: Miért?

a hallgatás imádat.

"Jézus hallgatott." (Máté evangéliuma 26, 63)

Dícséret, panasz(lap)nap, megőrzések, elengedések

Nem tanultam meg vakon, 10 ujjal írni a gépen. Pedig szerettem volna. Lassú ez így... Jobban is szeretem a kézírást, de naplót vezetni és könyvet írni sem fogok. A kutyát sem érdekli, hogy mit gondolok, mit érzek, hogy alakulnak a dolgaim. Még ami bölcsességet... (tapasztalatot) adnék a legfontosabbjaimnak, azok sem vevők rá...
Istennek legyen hála, hogy Ő velem van mindig!!!!!! Így kap értelmet minden pillanatom - vele megosztva. A nyomorultságom, a váratlan jó, a tünődéseim, az emlékeim, a terveim, a füstbe ment terveim, az akaratgyengeségem, a nekiindulásaim, a falba koppanásaim, az érthetetlen eredménytelenségek, a szeretetlenségek, az érdekességek, a nyugalom, a megkönnyebbülések, a beletörődések..., meg a többi.
Talán én olvasom ezeket vissza. Esetleg egy kis összegzés jól jöhet később. Ha még lesznek éveim...
Nem irodalmaskodok, csak pöttyintek az elmúlt nyárról. (Remélem vége lesz már hamarosan ennek az égető kánikulának!!!)

KÖSZÖNET ÉS HÁLA, hogy:

• Húgom is segíti Labkát
• eljutottunk a húgomékhoz és Adélnak voltak megmentő ötletei
• Adél valamiért mégiscsak talált élet-stratégiát
• van légkondi-készülékem
• lett új TV és van felvevős opcióm
• továbbgondolásra érdemes témákkal találkoztam (Edith Eva Eger, "Dagadt Köcsög"-blog😌, 
• lejár az életbiztosításom
• nyugalmat ad az otthonom 
• szabadnak érzem magam emberek nélkül
• a szükséges külső emberekkel tud(nék)ok kapcsolatot tartani
• szívfájdalom nélkül veszem mostmár tudomásul, hogy nem fogok tortacsodákat készíteni,
• szívfájdalom nélkül fogom tudomásul venni, HA nem érkezek megcsinálni: 

1. a fotóinkról digitalizát albumokat, 
2. a sok textilből fölsőket varrni magamnak, 
3. praktikusan és gazdaságosan lakást csinosítani, 
4. szöveges-verses képeket készíteni, 
5. 50 kg-t fogyni (de azért 35-t jó lenne!!! legalább 2 év alatt, ha még addig élek)
6. üvegfestés, táblafestés, kréta-tábla,
7. 
   

• folyamatban a lecsó és lekvárfőzés
• nyaraltattam kicsit a Barátnőmet és én is felüdültem!!!😊😍😍

PANASZ ÉS PERLEKEDÉS, mert:

• nem voltam annyit az unokámmal, mint amennyit és ahogyan szerettem volna (remélem változni fog) (vagy legalábbis ez is a javára válhat...)
• Labka látszólagosan(?) egy helyben toporog
• Adél nem veszi a nyúlcipőt ebből az országból
• E HÁROM A LEGFŐBB......... 😢😢😢

Korcs világ

Jelenleg azt szeretném leginkább, hogy ebből az árnyékvilágból minden drága szerettemmel átkerüljünk a Jó Isten békés világába.
A másokon áttaposó, röhögő, korcs, aljasok maradjanak itt egymással.
Nézzenek egymásra és lássák meg a saját rohadt gonoszságukat, tartson nekik időtlen időkig a szenvedés, amit itt másokra okádtak.
Nincs irgalom, együttérzés, szeretet bennük. 
A tárgyak, a kificamított érzelmek az értékek számukra...
Végtelenül szorul a szívem azokért, akik mások kénye-kedve, mások rablásai miatt szenvednek.
..............
Labkának emelni kellet a gyógyszeradagot, nincs magánál...
Kellett emelni, mert nem volt magánál...
A gazdag görények minden szarból ki tudták húzni elegánsan a gyerekeiket. Azok megrázták magukat és volt folytatása az életüknek...
Mi meg elbuktunk, lecsúsztunk, megvetettek lettünk...
........
Hogyan lehet bízni Isten könyörületességében?!?!?!?!
................................................................................................................

Lukács evangéliuma 16. fejezet 19-31

Példázat a gazdag emberről és a szegény Lázárról

Volt egyszer egy gazdag ember. Bíborba, patyolatba öltözködött, és mindennap fényes lakomát rendezett. Volt egy Lázár nevű koldus is, aki ott feküdt a kapuja előtt, tele fekéllyel. Szeretett volna jóllakni abból, ami a gazdag asztaláról lehullott, de csak a kutyák jöttek és nyalogatták a sebeit. Történt pedig, hogy meghalt a koldus, és az angyalok Ábrahám kebelére vitték. Meghalt a gazdag is, és eltemették. Amikor a pokolban a kínok közt föltekintett, meglátta messziről Ábrahámot, és a keblén Lázárt. Ekkor felkiáltott neki: ‘Atyám, Ábrahám! Könyörülj rajtam! Küldd el Lázárt, hogy ujja hegyét vízbe mártva hűsítse a nyelvemet, mert kínlódom ebben a lángban!’ Ábrahám ezt felelte neki: ‘Fiam! Emlékezz csak vissza, hogy életedben elnyerted javaidat, Lázár pedig ugyanígy a rosszat; ő most itt vigasztalódik, te pedig gyötrődsz. Ráadásul köztünk és köztetek nagy szakadék is van, hogy akik innen át akarnának menni hozzátok, ne tudjanak, se onnan hozzánk ne jöhessen senki.’ Erre az így szólt: ‘Akkor hát arra kérlek, atyám, küldd el őt apám házába, mert öt testvérem van. Tegyen előttük tanúságot, nehogy ők is ide jussanak, e gyötrelmek helyére.’ Ábrahám ezt válaszolta: ‘Van Mózesük és prófétáik, hallgassanak azokra!’ Az erre így könyörgött: ‘Nem úgy, atyám, Ábrahám! De ha a halottak közül megy valaki hozzájuk, bűnbánatot tartanak.’ Erre ő azt felelte: ‘Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, még ha a halottak közül támad is fel valaki, annak sem fognak hinni!’«

........................................

.................................................................................................

Májusi éjszaka

Szabó Lőrinc : Májusi éjszaka

Késő volt, mentem haza, lelkem 

az elmúlt nappal küszködött, 

mentem, mogorván, kimerülve, 

a kertek és villák között, 

nem is én mentem, csak a lábam 

vitt a fekete fák alatt, 

két lábam, két hű állatom, mely 

magától tudja az utat.

S egyszerre a májusi éjben 

valami hullám megcsapott: 

illatok szálltak láthatatlan, 

sűrű és nehéz illatok, 

a lélegző, édes sötétben 

szinte párolgott a világ 

és tengerként áradt felém az 

orgona, jázmin és akác.

Láthatatlan kertek mélyéből 

tengerként áradtak felém, 

nagy, puha szárnyuk alig lebbent 

és letelepedtek körém, 

a meglepetés örömével 

lengették tele utamat 

s minden gondot kifújt fejemből 

ez a szép, könnyű pillanat.

S mintha élt volna, minden illat 

külön megszólalt és mesélt, 

ittam a virágok beszédét, 

a test nélkül szerelmes éjt; 

a rácson kísértetfehéren 

áthajolt hozzám egy bokor 

s úgy töltött csordultig a lelke, 

mint szomjú palackot a bor.

És részegen és imbolyogva 

indultam nagylassan tovább, 

s új tenger dőlt a szomszéd kertből 

új bokor az új rácson át, 

s az illattól már illatos lett 

tüdőm és szívem és agyam, 

egész testem elnehezült 

s azt érezte, hogy szárnya van.

Hogy értem haza, nem tudom már. 

- A gondom ma se kevesebb. 

De azóta egy kicsit újra 

megszerettem az életet, 

s munka és baj közt mindig várom, 

hogy jön, hogy majd csak újra jön 

valami fáradt pillanatból 

valami váratlan öröm.

MOST

FELINDÍTOTT...
...másik feltöltésben is felindított...

Jó volt visszautazni az időben. Teljesen éreztem azt az életet... Mennyire gyönyörűbb volt minden!!!

Múlt, most és ami még lesz...

Utánaböngésztem a COLOR-nak.
....................

• madártej és rántott csirke... (ilyesmik maradnak Labka és köztem?! 😭)
• vasárnapi, drága kis Sapikám! lesz-e alkalom neked elmondani, hogy mekkora álom testesül meg benned?! az életem/életünk koronája. Nagyon normális, szép, boldog sorsot szeretnék neked!!!

Dávid

kőfaragó

FORRÁS ITT

Pályám

Ugye? ugye?

Körülnézek és a homlokomra csapok... De leginkább térdre rogyok...
Mennyi drága időt elsipítoztam a lakásban, hogy ezt sem tudom tenni meg azt sem tudom tenni!!! Tologattam magam előtt az elintéznivalókat, a megcsinálni-valókat...

Tudtam!, hogy Krisztus számít rám és én is számítok rá!💓💗💖
Mégsem tettem a dolgaimat.
Most újratervezés következik abból, AMI VAN.
Tegnap írtam magamnak két mondatot szem elé. Mintegy ösztönzőnek, emlékeztetőnek. Az villant át rajtam ugyanis, Isten szakadatlanul készíti számunkra a jót, de mi készen állunk arra, hogy elfogadjuk?! (S nem pont a halállal kapcsolatosan.) Ez erősödött bennem és motivált. Felírtam, hogy ne kószáljon el a gondolat:

"Odaadott készülettel!

***

Startvonalhoz állva!"

Ma délben telefon érkezett, munkába hívnak 4,5 hónapra. Nyár után pedig lehet, hogy folytatásra...
Három nap múlva bemutatkozó találkozás, hat nap múlva munka.

Pár héttel ezelőtt már beszéltem a vezetővel, de végül a pályakezdő mellett döntött. Most visszakozott a fiatal, s előkerültem. Azóta is sokat tettem-vettem a gondolataimban ezt a témát, s nagyobb súlyban van bennem az a szándék, hogy még egy kicsit újra ott legyek...

Mellette szól:

• "Csak" 4,5 hónap
• "szolgálhatok", míg az Unokám szokja a közösséget
• nekem mesés jövedelem, amit pár éve el sem hittem volna...
• sok ismerősöm bírja a gyűrődést, csak menne nekem is!!!

Ami hátránya lehet:

• fizikai eltöttyedtségem miatt nem tudom véghez vinni (gyúrni fogok rá: a mai köri-pöri 2/3-át máris lefagyasztottam 😂, a sok zöldségfélével könnyítem magam, talán gimnasztikázni is fogok!!!, a menetrend megvan hozzá:EZ meg EZ )
• megszűnik a napi csavargási lehetőség (amit eddig sem használtam ki 😅)
• Adél nem számíthat rám, ha Sapi beteg lesz... (viszont amit eddig is ukászba adott -hogy norm körülmények között MIATTAM nem fog hiányozni az oviból!-, az most teljesülhet) De továbbra is találkozhatunk hétvégén... Lehet, hogy ez megváltoztatja a nézőpontjukat is (Kb a vejem a főkolompos. Vagy nem. Nem tudom.) Tavasz végén kezdik a lakásátalakítást is... Hááát, fölborul egy kicsit a kényelem... (Pedig eddig sem fért be szinte semmi rendkívüli...)

Bántó mulasztások és rendezésre helyezésük az agyamban:

• Leginkább a használaton kívüli ajtó beüzemelésének elmulasztása.😟(mert mesteri időpont-egyeztetéssel, óriási porral jár- lefűrészeltetni a fölösleget)
• Tűzhely vásárlása
• heverők pótlásainak felszerelése
• ebédlőasztal csavarjainak stabilizálása
• vasalódeszka készíttetése
• retró dohányzóasztal beszerzése
• apró-cseprő fontos sz@rságoknak praktikus helykeresés, elhelyezés (rengeteg kis bonbonos és cipős doboz van!!! - leltárba írás után könnyen előszedhető)
• banános dobozok bevonása (ezt tudom, ha beindulok, akkor megy, mint a pinty),  ezekbe a kincseim tematizált újra rendezése.
• tárolóból is a hasznos, használhatók felhozása - annyira nem bánt, mert arra hideg is van most

Alig, vagy ömlesztve...

Kutyaszorító

Ezek a szinonimái: probléma, pác, veszedelem, csáva, slamasztika, kellemetlenség, gond, baj, gáz, galiba, vesződség, gubanc, bökkenő

Habár érezhetném magamat úgy is, mint ez a fa.

Tegnap hazafelé jövet láttam: Labka a pályán focizik gyerekekkel. Aztán többször kinéztem az ablakból. Ezeket nehezen viselem... 😭

Nem unatkozom, de semmi értelmes nem érdekel. 
Kérésre elkészítettem a családfánkat. Nem "fa"-formában, de mindenkit föltüntetve, érthetően, táblázatba. Apai nagyszüleimtől lefelé 4 generációt. Csak plakátszerűen. megköszönték. Közben hívott telon vki. nem vettem föl, végig akartam csinálni.

Nagy adag paradicsomleves kb 3 napra.

NAGYON HIÁNYZIK AZ UNOKÁM...
...és egész biztos, hogy én is hiányzom neki...

Hosszú január

Igen nagyon régóta lézengek. Szerencsére hosszú ez a január - mint mindig -, remélem lesz benne életrekapó dinamizmus. 
Jól esik, kell a lakásban járkálás, a szünetek, az egy kicsit ez, egy kicsit az. Nem látványos..., de most erre vagyok képes...

• NEM mentem könyvtárba, habár kiírtam a könyvek címeit, így NEM próbáltam ki az új helyen a jótékony, hosszú-olvasást
• NEM varrtam meg a nagyon szükséges párnahuzatokat, viszont eldöntöttem a méreteket, mennyiséget és elővadásztam a fehér vásznakat
• NEM mentem a bútorboltba, hogy a kinézett heverőket élőben lássam
• NEM vettem meg a kilincseket
• NEM mostam le az elmaradt ajtókat és asztalost sem hívtam újfent
• NEM mentem az OTP-be

VISZONT:

• portalanítottam
• dobozokat fésültem át és varrógép alá helyeztem a köv.napok varrnivalóit
• nem költöttem kajára
• lelkiségi katekézist hallgattam - tanultam, "helyretettem"
• sajnos Labkáért aggódom, hamar szétesnék még jobban, ha belegondolnék... Nincs már a tarsolyomban semmi. Lehetetlen, hogy arra kell várni, míg ön vagy közveszélyes lesz... Folyamatosan KÉRLEK ISTENEM!!!... Kb őt láttam bringázni a konyhaablakból.😭😭😭😭😭
• FB-on "éltem" közösségi életet 😒 (lelkiismereti okok miatt nem feküdtem a tv előtt, de nem is főztem, a tárolóban sem kerestem elő a vatelint...)
• rövidek a nappalok - pihenős idő
• annyira üres volt a napom, hogy akár az egészet átaludhattam volna

Aprószentek

***

***Regina Rózsa***

***

***Róbert Renátó***

***

Kik ők?