Derengő Julianna

Drága nagymamám névnapján mintha jel érkezett volna.💓
Tegnap "ráerőltettem magamat" a keresztény tanításokra, böngészésre és úgy érzem, hogy ez hiányzott. 
Visszatérni, mert visszavezet az életre. Hála, hogy van internet! A kat.közösségekben nyelhetném a még nagyobb ... dorongot...
Örültem ma a baráti beszélgetős lehetőségeknek és erősödtem abban, hogy nem is kell "felruházni" senkit a megmentő-beszélgető címmel. És ez nem is az ő saruk...😊 Törékeny agyagedények vagyunk. Egyetlen lehet a Megmentő! Aki küldi a szavakat, embereket, gondolatokat, álmokat, a szösszeneteket. A mi dolgunk a törekvés a vele való kapcsolatra. 😍

A Jórafordulásban bíznom kell, s akkor nem húz magával a mélység. 
Ma világosodott meg bennem, hogy 1,5 éve markol magával a gyász... De hiszen NEM TÖRTÉNT HALÁL!!! "Csak" egy fordulat. 
Vannak olyan csodák, amikre nem is MER gondolni az ember, nincs rá fantáziája, annyira távoli. Éltem már meg ilyent és láttam is másoknál!
Egyszercsak bekövetkezhet és leborulhatunk földig - hálát adva az Égnek!
Persze elő fog még sompolyogni az a "hülyíted magad"-érzés is...
Akkor kapaszkodni kell a láthatatlan kegyelembe...

..................
Vajon mely lélek szavához volt hű? Az hová vezette? Ki kellett ragadni!!! 
ÉS mégis/vagy épp ezért oltalom:
Lepedők az ablakon, bűz, tv-lábak - gonosz(?) látogató, komfortos körülmények, sorstársak, vigyázók...
.... De jöhet-e szebb, mint az eredeti terv...?...
....................................