2020. január 31., péntek

Szürke, hideg január

Még nincs döntés a beiskolázásról.
A hónap elején felajánlottam, hogy több iskolába elviszem nyitott órákra a kis ovisunkat, hadd érezze a sulis légkört, meg tartalmas kis időket élhettünk volna át közösen... "Nem. Tudom mire megy ki a játék." - ez volt a szigorú, megvető válasz. Én nem tudom milyen aljasságra gondolt... Talán, hogy itt a nagyvárosban is járhatna iskolába, titkon persze remélem. Így tudnánk talán többször találkozni, okosodni... Kb ez lehet a főbenjáró bűnös tervem... Pedig több dátumot, lehetőséget kigyűjtöttem... Aztán megfordulhatott a fejében, hogy lehet, nem kapják meg a mégegy év ovit... Elvitte a helyi 4. osztályba. 2-3 érdeklődő szülő volt gyerek nélkül... Kultúrált egy társaság lesz... Ráadásul csupa lány... Egészséges lenne az?! - szöget ütött a fejébe...
Régóta nem volt táppénzen Adél, de most Sapi beteg lett... Hasmenés, láz, étvágytalanság. Látogatásomkor rendkívül elutasító, "leszóló" volt a kisunokám... A szívem repedezett meg... Anyja nem tette helyre, előtte mentette ki: lássuk be, ezzel jár a betegség. Elállt a szavam mindkettőjükre. 
Az új ablakok vagy a konyhával egybenyitott tér penészedést okozott náluk, átrendezték a bútorokat, lekezelték a problémás felületeket. Vejemnek van/lesz legalább megint ok a világfájdalomra...
A külső "máz" jóval ebéd előtt kilökött a hazajövő buszhoz...

Infók az otthonból:

  • kultúrális vetélkedőn erőszakos irányítás átvétele, szándékosan idióta válaszok, ápoló lekurv@@nyázása...😭😭😭 ; betegtársak soha többé nem akarnak ilyenen résztvenni...😭😭😭
  • mentálhigiénés mtárs. ingadozó hangulat, részvétel... Most "Ki mit tud?"-ra készülnek...-> Bocelli... - minek a rongyrázás...? népdalcsokorban talán jobb lehetne...
  • a legutóbbi sok bmeg nem indítja föl bennem a találkozási motivációt. pedig a "vinnivalók" már megvannak.
NEM tudom mederbe terelni a baromságokat.
Isten kezében vagyunk.
Isten kezében vagyunk?
Vagy inkább már réges-régen az Isten háta mögött.😭😭😭
..........................
Beizzított szén, tömjén, füstölő.
..................................

2020. január 28., kedd

Értékes újrahasznosítás

Mekkora szívfájdalommal hagytam mindig a turkálókban a gyapjú pulcsikat! Fityingekért, az utolsó, legolcsóbb napokon...
E hónapban is legalább 8-at!!!
Jó színekkel, jó méretekben - már ami egy takarónak lehet foltvarrással... 
Forgattam őket, időztem velük nem keveset és NEM JUTOTT ESZEMBE (!), hogy én már ezen agyaltam...
De most jól berögzítem a gondolataimba!!!!!!!!!!!!!!!!
Hideg v gyapjúmosás után (kissé nemezelve...?) gyűjtögetem bdobozba 😌😍😜, hogy az ua méretű négyzetekből gyapjútakarókat alkossak.


A szürke-bordókat is kisebb négyzetekből,
de a színharmónia miatt ÍME azok is ->

      

Jól el is ment a napom ezzel és más böngészéssel, olvasással.

Se gyalogolni, se turkiba nem mentem (pedig "elméletben" beindultam).
Nagy sokára a kisszobát készítettem elő varrósra. Először is Sapi 4 nadrágjának térdére😅 fogok tenni foltokat. Na, a foltok keresésébe is belevesztem... Megmozgattam pár elfekvő dobozt, amikbe persze "belevesztem", de szürke pólót v bármi pamutjersey-t nem találtam - pedig 1000%, hogy van valahol.

Molyolás volt. Annyira bánt ez a semmire se haladásom. Merthogy nyugtatgatom magamat...: nyugdíjas vagy..., nem kerget a tatár... Aztán meg verem a falba a fejemet, hogy ez naplopás!
A kinti idő szürke és eső-szemerkélős volt - ezzel is mentegettem magamat.

Meg levert egy hír: Két havi pszich-kezelés után az otthonából ment sétálni egy fiú két hete... és azóta nem találják... 😨 Szegény fiú, szegény család! Náluk most kezdődik...😨






2020. január 26., vasárnap

Maszatolás

Marhaságokkal hülyítem magamat...
Nagy adag kaják és heti 3 gyaloglás... Ettől várok fogyást... Barom.

Sajnos a gyaloglás úgy lefáraszt, hogy aznap már csak lézengek. 
Ezért nem merem bevállalni a mindennapos túrát. 
De legalább a torkomon ne tolnám le azt a sok kalóriát!!!

Ma:
  • túrós-krumplis pogácsa degeszig
  • 2-3 adag párolt rizs
  • 3-4 adag cukros almakompót
  • kb 20 dkg kirántott csibemáj
  • 25 dkg gesztenyepüré + tejszínhab... 😭😭😭😭😭😭
A nagy adag lecsós cspörköltet és (szárazon) fél kg szarvacska tésztát főtten valahogy fagyasztóba kell holnap porciózni, passzírozni...
Meg a nagy mennyiségű maradék pogácsát is.
A vendégeim várása is vitt a rossz útra!!!... De hiszen ők alig ettek valamit... De legalább elcsomagoltam nekik a HÚSOKAT.

Kell, kell, kell, hogy megnyugodjak Labkát illetően! NINCS jobb megoldás jelenleg. Nem tud maga dönteni a sorsa felől. Helyette szükséges a felelős választás...

Álmunk valóban csak itt fog teljesedni?
(katt a fönti sorra!)
Israel Kamakawiwoʻole (Honolulu, Hawaii, 1959. május 20. – Honolulu, Hawaii, 1997. június 26.) hawaii zenész és énekes. Hawaii meghatározó alakja volt, aki világhírnévre tett szert a mindig pozitív megnyilvánulásainak és gondolkodásmódjának köszönhetően.
Zenei munkásságát, tisztán őslakos hawaii bennszülött származásából kifolyólag a hawaii függetlenség és szuverenitás irányította. 11 éves korában testvérével, Skippy-vel kezdett el zenélni.
1982.-ben testvére, Skippy 28 évesen meghalt szívinfarktusban. Ez, valamint édesanyja halála végigkísérte egész életében.
1982-ben, 23 évesen feleségül vette gyermekkori szerelmét, Marlene-t. Hamarosan megszületett gyermekük, Ceslieanne, „Wehi”.
Számtalan elismerést és díjat kapott mind szülőföldjén, mind pedig világszerte. A legutolsó díjátadóra már el sem tudott menni, kórházi ágyából figyelte tévén keresztül. 38 éves korában, 1997. június 26-án halt meg a hatalmas túlsúlya (343 kg, 188 cm-es magasság) következtében kialakult légzőszervi elégtelenség miatt.
Hamvait több ezer rajongója jelenlétében a Csendes-óceánba szórták 1997. július 12-én. Utolsó kívánsága szerint a temetésén nem sírtak, hanem mulattak az emberek. 

A dalszöveg fordításának egyik változata:

Felhők távoli partján napfény vár
Fénylő szivárvány hídján túl ott a tündértáj
Távol nem terem bánat, az ég oly kék,
Távol valóra válik mindaz, mi álomszép.

 Mikor itt lenn hideg szélvész suhog,
Mikor sűrűn zuhog az eső,
Fent már készül a fénylő ég.
Mikor a jó csak egy ábránd marad,
És a szívben apad az erő,
Egy fényjel, messze-messze hív.
És egy különös madár,
Kéklő szárnyán fölém száll.

Felhők távoli partján napfény vár,
Fénylő szivárvány hídján túl ott a tündértáj.
Távol nem terem bánat, az ég oly kék,
Távol valóra válhat, mindaz, mi álomszép.

A gonosz, mint a hópehely
ott olyan gyorsan olvad el a fényben.
A hídhoz széles út vezet,
de odaérni nem lehet, oh mért nem, mért nem?

Szállnék, szállnék az óriás felhőn át,
Fénylő szivárvány hídján túl ott a boldogság.
Távol nem terem bánat, az ég oly kék,
Távol valóra válik mindaz, mi álomszép.

Ha odamenni nem tudok,
A szivárvány mondd mért ragyog így rám?

💖💗💓
😭😭😭

2020. január 22., szerda

GYŰJTEMÉNY jó és rosszról

dícséretes; "még elmegy"-kategória:
  • többnyire közvetlenek és kedvesek az ápolók (velem és a jelenlétemben  legalábbis) Olykor feszültek, úgy tűnik, mintha haragudnának rám. (R., I.)
  • sok lakó udvariasan, illedelmesen köszön, amint meglát

szégyen, hiányosság:
  • nincs saját szekrény. lett 1ajtós, lakatpántos
  • zűr esetén nincs orvos, az ápolók döntenek gyógyszermódosításról (vagy telefonos segítséget kapnak...?)
  • nincs pszichológus az egyén "építkezéséhez", napi gondjuk megbeszéléséhez
  • nem kerülnek vissza mosás után a saját ruhák (nincs idejük ilyenre az ápolóknak, "sokat kell dokumentálniuk"...)
  • lakattal zárt az otthon focipályája
  • nincs hűtő - javítás után fagyaszt a hűtő
  • a kapott leveleket fölbontja a mentálhigiénés "szakember", aki napi 40-45 percben felügyeli a "szabadidős tevékenységet". Kopogásra sem jönnek elő, csak ha elordítja magát az ember, hogy HOZZÁTARTOZÓ!!! Sokat kell dokumentálniuk...
  • ünnepek esetén nincs kimenő - ne kolduljanak a túristák között
  • helytelenül kimosatták a gyapjútakarót - 3/4-re összement... vagy kisebbre?! elképedésemben nem is méregettem. Jót nem tudtam volna mondani, replikázni pedig nem akartam. Legközelebb elhozom, mielőtt kispárnává zsugorítanák... (U.I.: lehet, h nem mosták ki..., de hazahoztam, kitakarítottam)
  • túlterhelt a fodrász...(?), bedugult a hajvágás... (2020.02.04.)
  • ffiak borotválását, tisztába tételét nem győzik az ápolók... (?!) - a tettrekész Zs. besegít hajnalban, meg amikor kell... 5-6 alkalom után kap egy doboz cigit...
  • az egerek jelenlétéről nem szólnak a személyzetnek a lakók... (az ételtárolás szigorúbbá válna..., pótkaja pedig kell...)
  • az ablakon kiugrott test méltóságát nem lehetett védeni..., mindenki láthatta a tragikus végkimenetelt: meztelenre vetkőztetve fotózták a nyomozók, a szétloccsant részei beivódtak az emlékezetbe...
  • PANDÉMIA alatt - 2020okt- 2021május10: 
  • folyosóajtó bezárása is (2hónapig - megszakítással),
  • túlgyógyszerelés/agyonaltatás/ elbutítás (videóhívás) 
  • felvilágosítás mellőzése, 
  • "mentálosok" áthelyezve valahová, 
  • tévézős, közös helyiség megszüntetve!!!!!!!!!!!!
  • REHABILITÁCIÓS LEHETŐSÉG = 0
  • szétesett az éjjeliszekrény, amint azon ülve + a radiátort asztalnak használva dolgozott... Rohasztják az otthont addig, amig szélnek nem ereszthetik a lakókat
  • eltűnt a borzasztó doh.asztalra vett elfogadható viaszosvászon. Újra ocsmány.








Kocsonya

Látogatóba mentem, kocsonyát is vittem.
Gondosan vásároltam, tisztítottam, főztem, kicsontoztam, szépre vagdostam, adagoltam. 
2X3 ebédhordós edénnyel cipeltem. "Nem szeretik", aztán estére cseppfolyós lett és másnapra már szaga is... Magamnak csak 3 szűk tányérnyit hagytam a "leeső" részekkel dúsítva itthonra... Fájó szívvel gondolok a többire...
Ezennel, nyomatékosan, ismét és erősen fogadom, hogy a jövőben NEM kerítek nagy fenekét az egésznek!!!
Szendvics - talán azt sosem unja meg.
Gyümölcs, gyümölcslé - akár márkásabb.
Rántott szelet - jókora mennyiségben, de csak Labkának.
Madártej vagy paradicsomleves - de csak Labkának.
Cukorka.
Konzerv - kukorica, májkrém.
Süti.
A szobatársaknak 2-3 szál cigi/fő és konyec.

És ott tartózkodásra is max 2 óra.

Az előtte és utáni nap is "rámegy"... Most kezdek képbe kerülni itthon.

Miattam van minden, de hamarosan vége lesz ennek... - ez domborodott ki lépten-nyomon.
Kitakarítottam az ágyneműtartót, fertőtlenítettem. Nagy unszolásra -az új szobatárs bíztatására, segítségével- levitte a gyapjútakarót és a kis futószőnyeget kiporolni. Teát készítettünk. Szerencsére kicsit ketten is tudtunk a szobában lenni, amíg a többiek ebédeltek. Szűkszavú és sértett volt végig. Megnéztük a "diszkontot": 280 ft 1kg cukor..., a pennyben 190-ért vettem...
Nagyon fájt a derekam, a rövid utakon cipelt Q-nehéz táskák elbántak velem. A lendületes takarításban igen leizzadtam, hirtelen fordulásomban lefejeltem a WC ajtófélfáját, fölfordult a gyomrom a cipőben talált egérürüléktől...
Visszaérve a városba persze semmi másra nem vágytam, csak mihamarabb hazaérni. A mára halasztott turki, posta, rossman tovább halogatva..., áttéve holnapra...

De kora reggel legalább voltam gyalogolni, lelkesen jött értem Mildikó.
Délben (!) zuhanyoztam, hajat mostam, nagy adag borsófőzeléket főztem, teregettem, átnéztem az akciós újságokat, böngésztem, olvastam.
Filmet újabban megint nem tudok nézni...😡😢, viszont éltet a hírműsorokban fölbukkanó új szelek lengedezése és reményemet táplálja egy-egy meggyőző "böjti szél"-cunami!
💣💪🎉🎓🍇🍎🌞🌈🌉🔔🔑🗽
💒💒💒💒💒💒💒💒💒💒💒💒

2020. január 17., péntek

Tegnapi jók... és ami azután jött

Pénteken 07:35-kor -éppenhogy csak derengett- találkoztunk Mildikóval.
Előtte pakoltam, takarítottam, olvastam.
Jót gyalogoltunk, jót beszélgettünk. (NW, lebbencsleves😅, heverők, tornái, 5 nap nyd-munkája, Gabika fogyása) Még sok témánk lehet, szeretne jönni.

Húgomnak megírtam, h megértem, h gőze sincs a közéletről...

Adélnak szösszentettem egy hogyvagytok-ot. Sz@r hete volt nagyon, rá kell pihennie, de vasárnap eljönnek. JUHÉ!!!

Sajnos 11-től elkapott az álom. 13-ig aludtam. Utána sem brillíroztam...😩😪

Jó, NAGYON JÓ látni, hallani a hozzáértő szakembereket. Nagy kövek zúdulnak le a szívemről. Éltető reményt adnak.💓💖💗💝🙏
...........................
Ma szombat:
3:33-kor ébredtem harmadjára és fölkeltem.
Olvastam, mosogattam, reggeliztem és kiagyaltam, h mégsem megyek ma boltokba. Iszonyat ez az alkudozás!
8:10 és már álmos vagyok... meg tv-znék és sütit ennék...
Ma tehát hamarosan nem lesz rozskenyerem se. (Csak lisztek😣)
Viszont a raktárban huszárvágást csinálhatnék...💪

Nem sürgetett semmi, tehát engedtem a "test szavának", aludtam ma is több órát napközben, hírműsorokon bealélva.

Esti zuhanyzás után is páratlanul jólesett befészkelődni... Kint csupa zúzmara minden, hamar sötétedik. Kb nyolcra már ismét aludtam. (Marha jó téma...az alvás...) 22:20-ra most mégis itt vagyok. Borzasztó zaklató álomra ébredtem.😭😭😭 Labkát látogattam és sok gyógyszer hatása alatt mondta, mondta, mondta könyörgő szemmel, elhaló hangon: Anya segíts...anya segíts...anya segíts...

Nem szeretnék megháborodni, de mindhiába mantrázom az észérveket..., "kitüremkedik" a tudat alól, hogy... Mi is? Hogy tehetek valamit érte? Hogy jobb lenne kóborólnia az utcán a világ csúfjára? Hogy együtt kellene laknunk? és nekem laposkúszásban vagy öklömnyire összegubózva egy sarok mélyén? Hiszen itthon is a zavarodott pszichéjének nyugtalanságában élt... 
Változás, jöjj, tudomány diadala térj be hozzánk és maradj velünk!!!
Szívünk nem fordult el tőled,
és nem tértek el ösvényeink a te utaidtól,

noha kiűztél minket a sakálok helyére,
és beborítottál minket a halál árnyékával.

Ha Istenünk nevét elfeledtük volna,
ha más istenek felé tártuk volna kezünket,

nemde számonkérné azt Isten?
Hiszen ő ismeri a szív rejtekeit.

Ámde minket mindenkor teérted gyilkolnak,
és levágásra szánt juhoknak tartanak.

Ébredj fel, miért alszol, Uram?
Ébredj fel, ne taszíts el végleg!

Miért fordítod el arcodat,
s felejted el ínségünket és szorongatásunkat?
.............................
Ma vasárnap:
Visszaalvásom diadalt aratott, 5-kor ébredtem, keltem. (bor)
Padló áttörlése, bolt (kenyér, kalács, kifli, vaj -200ft/10dkg, akc borsó, élesztő, banán)
Kenyérpirítót gumival működésre kényszerítettem - minden biztosítékot kicsapott-, selejtezendő...
Fehérkenyér-májas reggeli - jólesett. 
Sokadszori unszolásra üzenet: miattünk ne főzz, ebédfőzés után megyünk.
Így aztán magamnak sem főzök, esetleg rizst. Sok cékla van, azt eszem, míg el nem fogy.
A begyúrt linzer a hűtőben ül...
A találkozás kb olyan rövid tud lenni, mint egy integetés. Mint az okos lány esete a királynál. Oda is ment, meg nem is.
.............................
Rögtönzött postás játékkal tudtunk örvendezni.😍
Adél addig németezett.
Megtudtam, hogy van kedvenc kislány. Két óvónéni megint lelépett, 2 új jött. A csoport is csupa lányos. Még egy év ovi halványan megkérve...
Adél átnézte a pszich ambuláns-lapot. Nem ajánlotta a gyógyszert. (Én sem magamnak.) A kapcsolatfelvételhez keveset... Az orvosoknak "teljesíteniük" kell. Hát, igen. Én csak halvány lepkefing lehetek ebben a gépezetben...😭😭😭😭😭 Hooooooooooooool reménykedhetnék rehabilitációról?....... Rohadjon meg minél előbb a csúti törpe az összes kiszolgálójával együtt!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Összességében azt mondta ő is, amit én gondolok: a nagy sz@r választék közül ez a legkevésbé sz@rabb. 
Gulyáslevest és palacsintát hoztak.

Barátnőmnek ma nem alkalmas a beszélgetés. Mildikó nem erősítette meg a holnapi NW-t.
Találtam egy boldog blogost. Most 75 éves. Találomra nyitogattam meg a bejegyzéseit. Bejárták a földet, mindketten élnek még, szerető sok unokájuk van. A férj ffi fodrász, a nő cukrász volt. Kiteljesedett az életük. Íme, innen lehet előre és hátra is menni a történetükben. ->

Az ilyen kontrasztok elborzasztanak magunkra nézve... És higyjen az ember Istenünk Gondviselő Jóságában... Hááát, megint csak azt mondhatom: 
JOBB LETT VOLNA MEG SEM SZÜLETNEM.









2020. január 16., csütörtök

Csütörtök - bevásárlónap - akciók indultak

Még derengett a reggel. Valival 2X tali😅 - ő is beszerző körúton. Világmegváltás a politikánkkal. 😅 Nem jutottunk előrébb, de a barátságot megerősítettük.💪

Mildikó holnap jönne velem NW. 7.30-kor indulunk. Lánya a kutyát levegőztette. Elmulasztottam a kutyát éljenezni... 😕 Ápr végére  unokája lesz. 

Délután gyalogoltam.
Mai kajám: májas rozskenyér, főtt tojás, kelkáp-kr leves, csokipasztilla

PENNY - 8500 - nagyjából:

  • 24X fél liter kakaó (egy hónapig szav. L-nak)
  • 2 doboz Maci-kávé L
  • 4 szőlőcukor L
  • 4nagy,4kicsi konzerv L
  • pirpapr
  • ecet
  • fokhagyma - kocsonyához stb
  • liszt
  • cukrok
  • rozscipók
  • májas
SPAR - 3500: 
  • tojás
  • csibemáj
  • mirelitborsó
  • almalé A
  • rozsliszt
  • búzaliszt - csokiskekszhez
  • kávé 550gr -950 ft - ápolók
  • papírzsbk
Polgmest-i riport - 1 óra. 
Nyűg a mosogatás, a szöszmötölés... nehezem viszem a súlyomat...

Keresztes Szent Jánoshoz (Renátó) VISSZATÉRÉS KELL!!! 
Golyóstollas jegyzettel!!!
💒💒💒💒💒💒💒💒💒💒💒💒💒💒💒

2020. január 15., szerda

Nincs front

Reggel elmentem gyapjút vadászni... Nem találtam, s szerencsére sikerült kiállnom az egyéb vásárlást.
Utána zab-tortillát sütöttem és 1 órán keresztül (!) ettem...
Utána csak álmos és álmos és álmos vagyok. Pedig másfél órát aludtam... Nem tudok észhez térni. 
Utánaolvastam a napközbeni álmosságnak: vagy az éjszakai alvás elégtelen vagy a cukorbetegség előjele.
Holnap NEM KELEK FÖL 3:30-kor!!!!!!!!!!!!!!
És normális ágyat is veszek mihamarabb!!!!!!!!!!!
Gyaloglás se volt és dobozolás/selejtezés/osztályozás sem. 
Hááát csoda-e, ha oda az önbecsülésem. Eltékozlom az időmet...
😭😭😭😭😭😭😭😭😭😭
.............................................
Kiváltom a Medazepam-teva 10mg gyógyszert...
És ha ráadásul még "függő" is leszek?!?!?!?!?
..........................................
Kora este gyertyákat gyújtottam, tömjénnel füstöltem az egész lakásban.
Törülközőbe nevet hímeztem.
Barátnőmmel eszmecseréltem.
Sok beszélgetős hírműsort visszanéztem.
Megsemmisítettem az 5 évvel ezelőtti számlákat, csekkeket, bérlapokat, otp-egyenlegeket.
...............................................
Tegnap a Húgommal is messengereztünk... 
3 hét után hazarepült a meny-jelöltjük. "Nagyon aranyos!!!" Szótár-programmal kommunikáltak... Végülis semmit nem tudott meg róla. 😕 Jópofizás volt. Ennyi elég is...
Nem voltak okt.13.-án szavazni... "Miiiiiiiiilyen szavazás?!? Haggyámá!"...
A végére ért haza a sógorom.
.................................................

2020. január 12., vasárnap

Rugózás

Már megint azon rugózom, hogy hogyan motiváljam magamat a cselekvésre...

Dolgozó éveim végén előre örültem a nyugdíjas éveimnek.
Lesz időm: rendet tartani, pormentes lakásban a hobbijaimnak hódolni, minden nap valamiért buszra szállni ebben a szép városban, filmeket nézni heverészve, meleg családi-baráti összejöveteleket tartani, tudatosan karbantartani a testemet-lelkemet...
Minden itt lebeg előttem és az idő telik. Böngészéssel, halogatással, agyalással.

Pedig amin nem tudok változtatni, azon időpocsékolás  rugózni..., eljön az ideje annak is, ha úgy van megírva...

Amit pedig megtehet(né)ek, ahhoz minden adott, csak az ambícióm nem... Vizualizálni fogom az eredményt, hátha sikerül elindulni érte...! Akkor tudok ÚJ dolgokba kezdeni.
Talán túlságosan visszavonultam. Ez biztonságos - eddig rendben is lenne, DE megsuhintott az "élő halott"-érzés... nnna, AZTMÁ'NE!!!!!!!!!!!!
........................
El tudtam indulni a turkikba.
Munkálkodásom közepette kimutatta foga fehérjét a gonosz... Emlékeztetett, hogy miért is nem járok emberek közé... Amint egy laza boldoggal beszélek, azonnal kimegy belőlem az erő. Biztos vagyok benne, hogy nem azt szeretném, hogy zúduljon rá is a baj vagy veszítse el a boldogságát. Hátba szúrásnak érzem a mi tragédiánkat és csak az zakatol bennem, hogy Isten nem szeret. Hogy büntet. Tudom, a jobb lelkipásztorok elmagyarázzák, hogy ez rossz istenkép... Erősebben kéne hinnem a Gondviselőben... Újra meg újra. Vajon, aki nekimegy a falnak sokadszorra, az egyszercsak nemde változtat ezen?!

Az első városi főnöknőm keveredett mellém. (Láttam a nyitást váró tömegben, de nem kerestem bent.) Jó színű, jó fazon dzsekit talált és pár szót váltottunk. Dolgozik nyárig egy volt beosztottja főnöksége alatt..., mert ugye aztán strand, nyaralás, stb. (Nemtom, a volt kolléganőm emlékszik-e még arra, hogy őt hogy megküldözgette egészen a felmondásig...?! Nem értem én ezt.) Mindig is szaladt vele a szekér. 
Tehetős, helyes, egészséges férj..., pénzzel kiegyenesítették ami csorbult. Közös vonásuk ezeknek a boldogoknak, hogy ordít róluk a felsőbbrendűségi érzés...
Ott is kellett hagynom csapot-papot, a másik turkiban vettem egy nagyméretű, csíkos törülközőt kedvező áron.  
Aztán a kárszakértő módosított időpontja miatt is - haza kullogtam.
Sikerült a kenyérvételt kihagyni, de ráadásul még arra is ácsingózom.
Ezek az írások időrablóak... Viszont talán kivezetnek a keserűségből...
..........................
Délutánra éhségemben lekváros puff-rizseket ettem... - ha megint eldugulok?!?!
Az ízetlen almák sem segítettek...
Este nyolckor világlott fel bennem, hogy sütök tortillákat (kenyérlepény) rizslisztből vagy kukoricalisztből...
Meglepetésemre rátaláltam a teljes kiőrlésű zablisztre, amit a keresztlányom zsemle receptjéhez vettem hónapokkal ezelőtt. (És azóta sem készítettem el.) 
Villámgyorsan csináltam 8 lapocskát és örömömre ízlett, nagyon elégedett voltam, hagyományt teremtek belőle!!! Elvégre mégsem finom búzaliszt!!!

Receptje:
30 dkg teljes kiőrlésű zabliszt
1,2 dl langyos víz
4 ek olaj

8 gombócra osztottam,
köralakúra nyújtottam azokat,
forró palacsintasütőben sütöttem.
Kívánta a serpenyő az olajjal kenést...
Mire az első megsült, kinyújtottam a másodikat, s így tovább.
Az edényt vízlágyítós vízzel kellett áztatni a végén, 
mert sajnos így is imitt-amott leégett...

Változatos ízesítéssel ehető, elsőre én sajtkrémesen ettem. Nyammm!!!
...........................
Felhívtam Labkát. 
Kicsit beszéltünk (inkább csak én), és a bánat mellett picit megnyugodtam.
Figyelmeztetett, hogy hamarosan vízilabda meccs kezdődik, azt nézni szeretné.
Ennek megörültem - lesz tehát pár jó félórája... Legyen sok és egyre több, világosodjon meg a gondolkodása - Isten nagyobb dicsőségére!
........................
*
Mindenható Isten, könyörülj meg rajtam,
mert én ezt már nem bírom tovább...
Erőimnek végére jutottam,
összeroskadok a terhek alatt,
és ha most föladom,
hiába volt minden
áldozathozatal, erőfeszítés és kínszenvedés,
és mindennek vége...
Istenem, cseppenként betelt a pohár,
cseppenként elvérzett maradék erőm,
teljesen kiüresedve
kimerülve és összeroskadva
kiáltok tehozzád:
Hallgasd meg, Istenem, segélykiáltásom,
egyedül csak te tudsz segíteni rajtam!
Ragadj ki engem ebből a mélypontból,
töltsd belém, Úristen, hatalmas erődet,
hogy képes legyek helytállni tovább,
hogy képes legyek bízni ügyem igazában,
hogy képes legyek ellenállni a kísértéseknek,
s hűséges maradjak szent akaratodhoz,
hogy képes legyek tűrni szenvedéseimet,
a rosszat mindig jóval viszonozni,
hogy mindvégig kitartsak a szeretetben,
és hogy új erővel, újult lendülettel
vessem be magamat
a te ügyed mellett. 
Ámen.
*










2020. január 10., péntek

Szakaszos alvások

Egész éjszaka kb 20:00-03:30-ig ez ment: alvás-ébredés.
Most 6:43. Pirkad. Böngésztem. Kávék után megint álmos vagyok. Meg fázom beöltözve is.
Terveztem: piaci zöldségek, alma, virsli, gyaloglás, takarítás, cscomb fűszerezés-sütés.
Már alkudozom... Nnna, elcsúszom megint?
..........................
Érthetetlen, hogy miért fogok hozzá nehézkesen a rendeződésbe..., pedig öröm és sikerélmény tölt el már néhány "front-helyzetes" terület szelektálása után. Újabban még nagyobb gondot is fordítok a használat, beszerzés utáni helyretételre is. 
Erőntúlinak érzem talán a gabalydát... Hanem az csak akkor fogy, amikor glédázom!
Sajnos ez a fontos és az egyensúly fenntartásához nélkülözhetetlen molyolás igen hátul volt -túlnyomorészt- az életemben... Hogyan is nevelődhetett volna pl Labkába? Mert Adéllal talán veleszületett... A kis rumlikból dagad káosszá a környezet. 
Így 60. után még szép, hogy rájöttem... brühü-hü-hü
....................................

  • megszáradt ruhákat helyére! (egyszer még a vasalásra is visszaszokom - ha már csináltattam stabil deszkát!!!)
  • karácsonyi díszek-gyertyák dobozba! 
  • ágak a szemétbe!
  • dörömbölő éhség elütve! böjtösen! vitaminokkal + magvakkal
  • aztán nem diétás... (diós-mákos szarvacska - a fagyasztott főtt tészta nem hagyott nyugton; így aztán a szénhidrát kenyér nélkül is megvolt...😥)
..............................
Másnapra maradt az alvás miatt:
(NEM tudtam ébren maradni. Kellemes volt a felvett tv-műsoron lelazulni.)
Folyt.köv.:
  • konyházás 😕🚮☕🍘🐔🐌🍫🔔
  • takarítás (szerényen)
  • gyaloglás
  • piac (saját, sok LECSÓról nem feledkezve!!!) (alma, kelkáposzta, fokhagyma, cékla, sárgarépa? zeller?...)
...............................................

2020. január 9., csütörtök

Rémálomra

ébredtem 03:30-kor.😭😭😭😭😭 Látogatóban voltam és próbáltam megkeresni a már odavitt holmikat. Labka csak feküdt az ágyon és az arckifejezése azt mondta: minden hiába... Mögötte a nyitott ablakon át nagy erővel fújt be a szél, hevesen lobogtatta a sötétítő függönyt. Az ég elő-elővillant - piszkos, sötétkéken, mérges, bodros, szürke felhőkkel.
Reménytelenség...
Nem beszélünk se telefonon, se messengeren. Pedig sok ezer ft havonta a lehetőségért...

Lehetetlenség volt visszaaludni...
Kávéztam, kicsit mosogattam, olvastam, agyaltam, keseregtem...
Főztem egy bögre rizst. Mire feljött a nap, elmúlt az ambícióm a gyaloglástól. Nagyon hideg is van - valahogy a lakás is hűvösebb volt, dideregtem.
Nyolc órára elfáradtam... le kell feküdnöm.

Előtte egy kis leltár a mai terveimről... legalább tervezek még...

  • megbeszélt találkozás Tündével ✓5*
  • ruhaszárító a Tesco-ból (+edényes, írószeres bámészda)
  • kárszakértő hétfőn jön
  • MIKOR KEZDEM AZT A PÁR DOBOZT ÁTVÁLOGATNIIII?!?!?!
......................
Valikával és Magdalénával is összetalálkoztam.😍😍
AszkorbinsavaKAT és útifű maghéjat is vettem.
Jó virsli féláron (holnap még kéne venni a fagyóba!)
Csirkecomb farrésszel - jó régen sütöttem, már esedékes a nagy tétel készítése.
Zselés tollak jó áron. 
Teáskanalak nem akciósan. (Francia outlet-be ki kéne már nézni!)
Két új sorstárs és családjuk: Tünde és Arnold - imalistába fölvéve.🙏💝💓💖💗💕
...........................................








2020. január 8., szerda

Zúzmara, hideg, köd



Így 60.-on túl tetszik a zúzmarás, hideg, ködös idő. Molyolásaim közepette gyakran megörvendeztet az a gondolat, hogy van meleg hajlékom. És az is, hogy Labka biztonságban lehet - Istennek legyen hála!

A tegnapi nap mindenestől regeneráló hatással volt rám. Kis terveim fölbukkannak és erőt is érzek hozzá. Fontos tanulság: nem szabad kirekeszteni az emberekkel való kommunikációt... - becsavarodást okoz... Nekik is vannak bajaik, amikkel bírkóznak. Nem szép és nem ajánlatos csak a saját göröngyeimmel malmozni, s azt emelni a "legfőbb drámák" tetejére!
................... 

Másnapok

A tegnapi látogatást -be kell látnom- még nem hevertem ki az éjszaka. Hajnal óta csak lézengek, de cspörit már reggeliztem... (ha-ha-ha) Meg olvasgatok a gépnél, meg egy napimosást teregettem. Most 10 óra van. Második főzet kávét csinálok, de úgy vonz az ágy, hogy utána asszem bugyolázós vízszint KELL! Tv-vel.
............
Tuningolni kell magamban, hogy van az ő élete és van az én életem.
............
S hogy azok nem párhuzamosan futnak. Viszont örök, közös szállal és egy cél felé. A mennyországba.
.........................
Aludtam egyet a TV-n.
Kis mozgás lett: Tomi csengetett. Bringát kért kölcsön, ugyanis minden kulcsuk a lakásban maradt, amig ők boltba mentek. Addig viszont az apja kiment a kertjükbe és a kulcsaik is bezárva maradtak a lakásban.
Addig anyjával beszélgettünk. Egy halom mindent tudtam meg róluk.
(zűrös évek, alk.elvonó, Janika kitartó munkája - jó jövedelme, rendeződő helyzetek)
...........................
Amúgy: motiválatlan vagyok mindenre.
................
Most újra ömleni kezdett a víz a vízórák csatornájában. Mint az eső. Akciós ffihangok is zúdultak. Fölszaladtam és valóban akció volt. Az új kád lefolyóját "kiszereléssel" tisztította az albérlő..., s kb nem jól szerelte vissza. Ernő volt ott valamit szerelni... (az indulattól még megjegyezni sem tudtam, h miért) Na, legalább tanu is van, meg a végére is jár a dolognak... Holnap szólhatok a közös képviselőnek... 
......................
Most meg lejjebbi emeletről jöttek föl. Folyik végig a soron.
...............................
Barátnőmmel jót diskuráltunk este messengeren!😊😎😍
Új jövevény a családukban; kis politikai megkönnyebbülések; veje príma fizetés-változása; fülbevalós döccenők...
..................

2020. január 7., kedd

PszichiáterÜNK

ki sem váltom...
   
Félig olvastam csak a tájékoztatót, az is elrettentett. Többször tért rá, amikor rám került a szó... Az alvászavaraimat mondtam a faggatózásra. CSAKIS azért bólintottam rá, hogy az adminisztrációjában legyen nyoma annak, hogy pszichiátriai problémával kerestem föl.

Szegény-szegény drága fiam... Ennél sokkal nagyobb adag tudatmódosítót kell letolnia... És még így is a föld urának mondja magát... Vagy éppen emiatt vannak akkora téveszméi? Hiszen ez gyógyszer nélkül is megvolt... Érthetetlen, hogy akkor most mire is kell a gyógyszer... Még ennél is szélsőbb lenne a királykodása..., csak erre gondolhatok.
Lehet, hogy sohasem jön ki a képzelt világából. 
Sajnos megemlítettem előtte Banderas kérdésére a húgoméknál töltött karácsonyi látogatást. Onnantól indulatosabb lett. ÉN BAROM!😦😒😱😈 ÉREZTEM ELŐTTE, HOGY EZT NEM KÉNE MONDANOM. Ilyen kockázatokat vállal be az ember, ha látogatóba megy.

Amúgy: fáj föleleveníteni az ostorozásait... Nem tudtunk egy nyelven beszélni...

Takarítottunk. Szar a felmosószett, amit vettem neki. Azzal még nekem sem lenne kedvem. Gyenge, rövidek a felmosófej madzagjai. A szőnyeg szörnyű porfogó. Az ő ágya környéke volt a legporosabb. Paplanhuzat nélkül teljesen elkoszolódik a gyapjútakaró. 
Összegezve: a törekvéseim kudarcba fulladtak.
Kidobtam a fenyőgallyakat.
A verőfényes, napos szobában min 25 fok volt. Levegő alig. Mi lesz ott a kánikulai napokban?! Csupa ablak a déli fal.

A gondosan készített kaja-csomag is leértékelődött. Számára és számomra is...
Sült hal - már nem finom, eloszja a szobatársak között.
Pogácsa - sótlan, bár a tetejére sütés előtt szórtam dekor-sót, de ezt majd csak kóstolás után tudja meg
Keksztekercs - túl nagy mennyiség egy embernek. meg ne romoljon!
Olasz háztartási keksz - legjobb választás.
Konzervek - szerinte fos.

Átfagyva, elanyátlanodva értem haza. A beázás folytatódott, de nem volt erőm nyomozásba fogni. Jó meleg csirkepörit ettem szarvacskával a forró radiátornak dőlve. Az egésznapos szomjazásra 1,5 l igen meleg gyümölcsteát ittam.

Összefacsarodik a szívem a sorsára gondolva... Elveszett a régi önmaga...😭😭😭😭😭 ISTENEM!!! Lesz-e jobb?... De erősített is abban, hogy még mindig a legjobb helyen van. Itthon egyadta vesszőfutás lenne az életünk.  

2020. január 3., péntek

próba a piros színnel...

Ilyen apró sz@rsággal gyötrődöm!
Vagy ez JEL?!
Itt pedig sikerül váltani...
Nem..., itt sem. 
Módosítani csak egyszer. Vagyis MI VAAAN?!
VALAMI NYAKATEKERT módszer alkalmazás szükséges...
Előjött a MENTÉS - jobbra fönt a Piszkozat visszaállítás helyére (kattintás után)
Hosszan kell nyomni a Frissítés  gombot. 
Viszont az utólagos szín módosítás nem megy... Vagy igen?
Hosszan kell nyomni a  Frissítés gombot. 
Eddig ez nem volt...
Nnna menjek vissza az előző poszthoz! Nézzük!
**********
Nem, nem és nem lehet az előző poszt színein módosítani.
A frissítés funkcióhoz mostmár hozzájött a közzététel szöveg is...
************
Csillagos ég, merre van a magyar hazám
Merre sirat engem az édesanyám?
****************-

  • bekezdéssel kapcsolatos lehet a csavar?
  • no, nézzük
  • nyugdíjas mamának olcsó játék, mint a h. gyereknek
  • nem, itt jól működik minden - úgy tűnik
🍎🍎🍎🍎🍎🍎🍎🍎🍎🍎🍎🍎🍎🍎🍎🍎🍎🍎🍎🍎🍎🍎🍎🍎🍎🍎

Privát rendelésre

Összeszedetten, rendezetten, szívből, remélve, lényeglátóan(!) ...

  • gyermekkor
  • érettségi, gyász és előzmények
  • sorkatona
  • főiskola
  • költözés az ismerősöket magunk mögött hagyva, az orvostudományban bízva, a továbbtanulás reményében
  • új tünet - váltakozva😓😭
  • háziorvos, jó rehab
  • megváltozott világ - mostoha ellátás
  • Isten keresése... - stadionos püspök 😦... - befogadó szekta...
  • 40 év szolgálat, 
  • lányom (eü, menekülés itthonról)
  • hazalátogatás, távlat, REMÉNY 
  • mit tehetek érte - optimális helyzetéért? privát pszichológus? vagy semmi😭? drog és alkoholbetegek számára több, jó, sikeres állami és alapítványi rehabilitációs lehetőség van... CSOPORT-FOGLALKOZÁSOKKAL, EGYÉNI TERÁPIÁVAL... odafigyeléssel... Énkép-önkép-gyermekpszich.
  • ESETLEG a jelenről: folyadék, mosás utáni ruhák, kiflivég-vacsorához 1 óra várakozás, ápolók primitív szólásai, 
  • az én "terápiám" lehet, h elmegy a füle mellett (személyes és környezet tisztasága, önállóság, EGYÜTTMŰKÖDÉS, délutáni munka a feltétel TL-hez, L.O.-hoz)
  • d
Bár nincs bennem sem bűn, sem gonoszság, 
Uram,bűn nélkül járom egyenes utamat.
Kelj fel, állj elém és lásd;
Hisz Uram, a seregek Istene te vagy, Izrael Istene.
Siess, látogasd meg e nemzeteket mind,
ne könyörülj senkin, 
aki gonoszat cselekszik!
**************
Bár nincs semmi bűnöm, sietnek, hogy rám rontsanak. 
Serkenj föl, jöjj ide, láss meg! 
Hiszen te vagy, URam, a Seregek Istene, Izráel Istene! 
Ébredj föl, büntesd meg e népeket, ne kegyelmezz az alávaló gonoszoknak! (Szela.)
**************************
... folytatás pár órával később...

Hosszas böngészés, fürkészés, téves szám hívás utáni jelen helyzet: 
  • megtaláltam a privát telefonszámát!😊
  • nincs magánrendelése, de "itt is ugyanaz", "hosszabban is elmondhatja - 20 perc; sőt legközelebb folytathatja"...
  • igen, kell időpontot kérni - kértem, kaptam😊
  • fotókat válogattam..., aztán azok közül is...
  • nem hagy nyugton a gondolat, amig nem teszem meg
  • x
  • y
  • z hihetetlen... nem tudom e szakaszra a "csak úgy jött" piros színt feketére visszaváltani. Sokadik próba után sem... sosem jött ilyen helyzet... BÁRMIT TESZEK, PIROS MARAD... Hogyan lehetett ezt ennyire végérvényes pirosra változtatni egy véletlen "mellényomással"?! Ez nem lehet véletlen... Sőt betűtípus váltásra az egész előző sor is olyanra változik. Lehet, h csak Ctrt gombot kéne nyomogatni v ilyesmi, de aztán... jaj. Hagyom, ahogy van...
(Visszatértem ide este, próbálkoztam sokáig a szín visszaváltásával...)

Tessék: 
14:14-re szaladt az idő. 
Közben egy-egy gócponton rendet raktam, Szilvivel üzenetet váltottunk a mhely váltásáról. Menetközben pogácsáztam. Hol fáztam, hol melegem volt: ajtó-ablak ki-be......

  • vajon összefüggésben lehet, hogy új szakasz= piros?????????? NEM

Utóirat: Megnyugtató volt a találkozás. Isten vezesse lépteit!