Jelenleg azt szeretném leginkább, hogy ebből az árnyékvilágból minden drága szerettemmel átkerüljünk a Jó Isten békés világába.
A másokon áttaposó, röhögő, korcs, aljasok maradjanak itt egymással.
Nézzenek egymásra és lássák meg a saját rohadt gonoszságukat, tartson nekik időtlen időkig a szenvedés, amit itt másokra okádtak.
Nincs irgalom, együttérzés, szeretet bennük.
A tárgyak, a kificamított érzelmek az értékek számukra...
Végtelenül szorul a szívem azokért, akik mások kénye-kedve, mások rablásai miatt szenvednek.
..............
Labkának emelni kellet a gyógyszeradagot, nincs magánál...
Kellett emelni, mert nem volt magánál...
A gazdag görények minden szarból ki tudták húzni elegánsan a gyerekeiket. Azok megrázták magukat és volt folytatása az életüknek...
Mi meg elbuktunk, lecsúsztunk, megvetettek lettünk...
........
Hogyan lehet bízni Isten könyörületességében?!?!?!?!
................................................................................................................
Lukács evangéliuma 16. fejezet 19-31
Példázat a gazdag emberről és a szegény Lázárról
Volt egyszer egy gazdag ember. Bíborba, patyolatba öltözködött, és mindennap fényes lakomát rendezett. Volt egy Lázár nevű koldus is, aki ott feküdt a kapuja előtt, tele fekéllyel. Szeretett volna jóllakni abból, ami a gazdag asztaláról lehullott, de csak a kutyák jöttek és nyalogatták a sebeit. Történt pedig, hogy meghalt a koldus, és az angyalok Ábrahám kebelére vitték. Meghalt a gazdag is, és eltemették. Amikor a pokolban a kínok közt föltekintett, meglátta messziről Ábrahámot, és a keblén Lázárt. Ekkor felkiáltott neki: ‘Atyám, Ábrahám! Könyörülj rajtam! Küldd el Lázárt, hogy ujja hegyét vízbe mártva hűsítse a nyelvemet, mert kínlódom ebben a lángban!’ Ábrahám ezt felelte neki: ‘Fiam! Emlékezz csak vissza, hogy életedben elnyerted javaidat, Lázár pedig ugyanígy a rosszat; ő most itt vigasztalódik, te pedig gyötrődsz. Ráadásul köztünk és köztetek nagy szakadék is van, hogy akik innen át akarnának menni hozzátok, ne tudjanak, se onnan hozzánk ne jöhessen senki.’ Erre az így szólt: ‘Akkor hát arra kérlek, atyám, küldd el őt apám házába, mert öt testvérem van. Tegyen előttük tanúságot, nehogy ők is ide jussanak, e gyötrelmek helyére.’ Ábrahám ezt válaszolta: ‘Van Mózesük és prófétáik, hallgassanak azokra!’ Az erre így könyörgött: ‘Nem úgy, atyám, Ábrahám! De ha a halottak közül megy valaki hozzájuk, bűnbánatot tartanak.’ Erre ő azt felelte: ‘Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, még ha a halottak közül támad is fel valaki, annak sem fognak hinni!’«
........................................
.................................................................................................
