Minden dobozt átnéztem, szelektáltam, selejteztem, leltárba vettem (mit, hová soroltam). Az utolsó ölnyit csak ömlesztve ismét, de csak nylontáskába.
Ablak/függöny gebeszkedésről könnyen lemondtam (nnna, azért rágódtam pár órát rajta), de, hogy lehetséges: nem jönnek a Húgom gyerekei..., így már nekem is "lesz@rósabb" lett minden.
Egy fontos lesz, h Labkát hozzák-viszik, és 99,99999999999%-ban bízom abban, hogy "kellemes" Karácsonyunk lesz.
Vannak örömteli érzéseim:
- nagyjából rendezett a lakber, a személyi elhelyezés
- van alapanyag az ellátáshoz
- a Húgom is vesz pólót Labkának - őszintén készül a találkozásunkra!!!
- Gabinak és Mildikónak testes kis dobozokat készítettem
- jönnek-mennek a kari üdvözletek
- tettünk tegnap a fudan ellen
Vannak lefagyasztó érzéseim:
- a kastély-felújítás miatt zsúfoltság lesz Labkának, de remélem "katonásan" viseli. Május, júniusig...
- folyamatosan érzékeny, keményedett, kirepedős a talpam hol itt, hol ott - úgyhogy nem fogok én folyamatosan trappolni... ünnepvárás címszó alatt sem. meg a derekam is kancs. Gondolom, a nagy súlytól...
- Adél tegnap -a megállapodás ellenére is- "becsuknádazajtót?!" mondott az új frizurás Sapival messengerezés közben...
- rohan az idő, egyre több tervet húzok ki a listából
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése