Család...

 Labkát meghívta Tomesz. Együtt töltötték a napot, kis párbeszédekre, kis villanásnyi időkre találkoztunk is. Már a visszavivő buszhoz mennek.

Adél az unokámmal kimentek a hőségbe - már bent mindent csináltak... Ők is egy kis pici időre osszetalálkoztak. Majd futni megy még A.

Gondoltam, e "zabszemes" nap után 1 óra viszonylagos nyugvó helyzetben, hálaadással felhívom a barátnőmet. Kinyomta, de azt hittem műszaki baj és újra hívtam. Felvette: "Majd visszahívlak, most itt az egész család!"

Az én családom szerteszét, szomorú lettem... nagyon. 

Még egy idézetet megosztok a FB-on, aztán megyek vigyázni az unokámra, míg az anyja fut. Tomesszal is -amit lehet- konzultálok. Hogymint telt a napjuk...

Utóirat: Így, 5 óra elteltével végülis minden a helyére került. Labkát várta a barátnője, köszönik az "ellátmányt"... 

Barátnőméknél sem minden arany, ami fénylik - ahogy ő is mondaná..., csak rendkívül ügyesen kezeli a helyzeteiket: a kellemest fölturbózza, habosítja; a sz@rságokról nem beszél, csak ha rákérdezek, de azokon is gördülékenyen átsiklik, mintha az éppen MÉG JOBBRA SIKERÜLT volna, mint ahogy eredetileg akarták... Érdemes tanulni tőle szisztémát!!!!!!!!!!! 😂