Uram, te ismered szívem fájdalmát, a csalódás tüskéit, amik megsebeztek. Segíts, hogy bízzam Benned ahelyett, hogy felőrlődnék bánatomban! ÁMEN - Nyugdíjas életem
Címkék
Adél
(56)
Advent
(3)
alapanyag
(7)
AMIGÓ
(1)
Barátnőm
(13)
beszélgetés
(7)
beszerzés
(14)
beteg
(4)
biblia
(7)
blogírás tanulása
(12)
blogok
(17)
csend
(4)
csomag
(2)
együttlakás
(2)
élet
(28)
életmód
(16)
elmélkedésem
(27)
első lépések
(10)
elszomorító
(28)
érv-gyűjtemény
(4)
étel
(7)
felmérés
(3)
felújítás
(26)
festés
(5)
FOTÓK
(5)
fölemelő
(9)
gyerek
(2)
hajléktalanság
(2)
havi kiadás
(2)
hobbi
(11)
Húgom
(20)
idézet
(7)
idő
(2)
időtöltés
(7)
ifjúság
(2)
igekép
(11)
ima
(31)
internet
(4)
iskola
(2)
Isten-tapasztalat
(26)
Istennek legyen hála
(39)
javítás
(6)
jó írás
(1)
jövedelem
(3)
jövő hét
(4)
keresztény
(17)
kezdés
(9)
konyha
(17)
költség
(5)
KÖNYVTÁR
(7)
Labka
(54)
lakás
(40)
lakberendezés
(11)
látogatás
(4)
lelkiség
(5)
mama
(1)
mester
(12)
módosítás
(6)
MOZGÁS
(7)
munkaóra
(6)
nyugállomány
(9)
óvoda
(3)
ötletbörze
(8)
padló
(3)
paleo
(1)
párkapcsolat
(1)
praktika
(6)
pszich
(36)
reform
(5)
rémálom
(2)
remény
(3)
rendezés
(19)
SEGÍTŐ ELŐADÁSOK
(5)
sors
(4)
sorstárs
(19)
szeretet
(2)
találkozás
(1)
terv
(11)
törlés
(1)
új élet
(7)
újratervezés
(8)
Unokám
(44)
utazás
(3)
ügyintézés
(18)
ünnep
(7)
ütemterv
(6)
városom
(6)
vers
(4)
videók
(1)
villszer
(7)
weboldalak
(16)
2018. február 7., szerda
2018. február 6., kedd
Meg ennyi...
Semmi, de SEMMI hasznosat, szépítőt nem tettem a "felújított" lakásban dec. eleje óta. Ez két hónap...
Egyes egyedül a barátnőmmel van 3-4 naponta messengeres jó beszélgetésem.
Az Unokámmal 2-3 hetente vagyok 1-1 napot. Adélnak nem férek a napirendjébe 15-20 perc telefonra naponta. Majd, ha beteg lesz Sapi... Akkor összetartozunk...
Nekem nem üdvös találkozni, beszélgetni korombeli nőkkel...😐
Telis-telerakhatom a naptáramat velük, meg is hallgatom őket, beszélek én is, de üresség... Még ha sorstársak is. Mindenki sorstárs. Abba csúnyul bele öregségére az ember, hogy annyi sz@rság van...
A boltokat is hiába járom. Persze ezer mindent kell fölkutatni, majd egyszercsak megvenni. Majd. Tegnap bereszkettem az egyikben, ki kellett jönnöm. "Kimozdulás" miatt elmentem a további betervezett üzletbe is. Vártam a buszokat, néztem az utasokat, az utcákat. Levegőn voltam. Alig vártam, hogy haza érjek.
- agyalok. sokat agyalok
- eszek. sokat eszek
- beszélgettem, de nem dobott föl (Újbalatoniné, Húgom, Szomszéd, Györgyike, holnap Rózsa)
- Istennek legyen hála! (lelkiségi katekézis)(nélküle borzalom lenne!!!)
- figyelem a választási híreket (bepótolom az évek alatt elzárt információhoz jutást)
- Húgomék más világban (síelés, tetoválás, sátán-koncert, buli)
- FB (kóros 😒😓😕😭😱😴)
- Kis testápolás
- torna-sorozatba bepillantás (mikor keeeezdeeeem?!?!?!?!!!!!!!!!!!!!)
- varrás még mindig nuku
- asztalvásár szervezés: 0
Pici jók:
- aszkorbin-sav Labkának is
- pár FB üzenetváltás
- mindig határozottan érzem, hogy: de holnap tényleg!!!
Lehet, hogy egy kis sütkérezés ÚJ tűzhellyel jót tenne.
A családi kudarc mindent visz...................😭😭😭😭😭😭😭😭😭😭
Megtehetném és kell is!!! itthoni, átitatott nap:
EZ KELL!!!
2018. február 2., péntek
Ennyi...
Amit ma tudtam tenni:
vinni
vinni
- 1 l vegyes vágott savanyúság
- 40 db tojás
- 4 doboz olajos hal
- 50dkg mogyorós krém
- 1 kg olasz keksz
- fonott kalács
A velük szemközti aegon fiókban lemondtam a lakás vagyonbiztosítást.
Csak bejött utánam: buenos dias! csak a gyerek rajzasztalhoz telepedett... Ott még tudott hallgatni, de kint:
Mondta, mondta, mondta...
Mert "túlárad benne" a Szentlélek...
Csak éppen sz.rik a másik emberre.
Hol van itt a lényeg? A SZERETET.
Mit mondana a normál eszével?
Lehet, hogy erősen elmarasztalna, amiért nem járok utána, hogy kezeljék.
Boldognak látszik. Szabad.
Vagy megkötözött.
Annyit járt az agyam, hogy most már nagyon elfáradtam. Le kell feküdnöm aludni. (15:31)
képtelen vagyok eljutni az elsőpéntekes találkozóra...😭
2018. január 20., szombat
Nagy gáz
Minden találkozásunk, bármily rövid - a teljes napomat (ha nem többet) agyoncsapja.
Megoldandók sokasága tornyosul, hatványozódik.
Hiába AKARTAM, most mégsem tudok írni erről.
Lemerültem.
folyt.köv.
2018. január 15., hétfő
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)






