sZ@R LETT ez a blog...

Vagy nagyon nem értek hozzá, vagy átállítottam a beállításokat a tudtomon kívül.

Már nincs ambícióm tanulmányozni, hogy mit hogyan lehet...!!!!!!!!!!!

A web-blog-oldalak/életmód-gyűjteményhez akartam ezt a jó kis ötletbörzét beilleszteni. nem tudom, csak ez új bejegyzésbe tenni.

LAKÁS-ötletek, kreatív motivációk

MINDIG ÚJRA MEG ÚJRA KILÉPTET ÉS 

MINDIG ÚJRA MEG ÚJRA BE KELL LÉPNEM!!!!!!!!!!!!!!!

A meglévő bejegyzésekben nem tudok módosítani, bővíteni és ez a ronda, kicsi betűkészlet jön elő örökké!

Pfff!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Nem engedhetem!!!

Nyühögök magamban, magamnak folyamatosan...

NEM MEHET ÍGY TOVÁBB!!!

...........

Adél covid-osztályos dolgozó lett.

NAGYON BÜSZKE VAGYOK RÁ! Azt mondta, hogy ne aggódjak... Állandó mozgásban kell lennie otthon is, a mhelyen is. Átlagos megélhetéssel... Drága Unokám!... Még annyi mindent átadhatnék nektek... Átkozott lett a mi családi életünk. Vagy nagy-próbás...

..................

Ma lemondtam a gyaloglást a bőrkeményedés felsebződése miatt. Meg lehangolt tegnap Mildi lojalitása az országvezetés iránt. Nem tudja mi folyik itt...

Tegnap Erzsébetekkel (+Edittel) beszéltem, üzenetben köszöntöttem őket. Nem tett jókat velem, de remélem nekik igen. Barátnőm a lányával utazik az unokáért autóval - hogy ne menjen egyedül... Mindent napsugarasra vesz. Pulzál körülötte az élet. 

Ma még: 

Penny: Többnyire Labkának a köv. csomagba... Spár: túró joghurttal. Posta: csekkek, pénzváltás -> a talált ft-ból az elveszett fülbevaló helyett rendeltem, holnap v. hétfőn hozza a posta. Hoztam 2X6 flakon= 24 liter forrásvizet. (bringa+busz)

Szalad a lakás. Mindig csak este ígérgetem magamnak, hogy de holnap aztán TÉNYLEG!!! Mosást sem tettem gépbe. A dzseki bélelése is félúton.

Az utóbbi napokban csak ettem, ettem, ettem. Nem mértem semmi mérhetőt.

A kis szimpla drapériával bajlódtam. Matekoztam a ráhajtásokkal és mégsem értem a végére. Milyen tutymorgós sz@r lettem?!?

 Zuhanyzom és ellátom az ápolnivalóimat. Nemtom mit tudok a sebzéssel tenni. Új feladat. még jó, hogy van lanolin.

Várom és örülök, hogy közéletet nézhetek! Nagy reményeket fűzök Joe Biden + nyugat-európaiak + ellenzékhez. Jelenleg minden borzalom nekem. Ilyen még a halvány képzeletemben sem fordult meg, hogy a középkorban találom magamat. 

Uram, Jézus segíts!

.....................

Assetudomholkezdjem?!

 Vendég, vendég hátán. Őszi szünet megelőlegezve is, rokonlátogatás ittalvással, halottaknapi koszorúkkal lemaradva, étlapösszeállítás még tervben sem - és az egész lakás szalad. A napokkal ezelőtti visszadobozolásról nem is beszélve... Beszerző körutak ezerrel (ha-ha-ha, mint a reumás csiga), lábam térdig járva.

Leginkább gondtalanul heverésznék. 

Rugalmasan

Persze én legyek rugalmas, spontán, kedves és szivélyes...

Már beletörődtem, hogy nem tartjuk a meleg, családias, mindennap értekező kapcsolatot, hiszen MÁS-MÁS család vagyunk...😮😧😩 Beindítottam nagy nehezen a varrodámat: a lehető legtöbb dobozt elővettem, s mivel már rééég nincs kategorizálva, a legpraktikusabbnak tartottam, ha mind kiterítve, átláthatóan nyitva van amerre a szem ellát. Innen szedegetem elő a továbbadóst, az átalakítandót, a kidobóst, a mosásravárót stb stb. A legutóbbi vendégségen is becsuktam a kisszobaajtókat és másnap ott folytattam, ahol abbahagytam.

Így is nézett ki, hogy ez nagyszerű, hiszen ittalvásokról főként nem lesz szó sem. Nnna, ma a lesózott káposzták üvegbe rakosgatásán kívül még textil-birkózás is vár rám. Este előtt érkeznek és NEM JÓ,  ha én utazom ki holnap hajnalban... Tehát holnap du a koszorúshoz, édesítőszereshez sem jutok el.

Kurva jó, hogy váratlanul is rángatható vagyok - amikor neki kell. Az én vágyódásaim levoltak sz@rva, fikázva, kezelve. Már a régen betervezett közös tevékenységektől is egész jól elbúcsúztam...- már el is szállt fölöttük az idő. Nem kaptam meg. Nincs más, csak magam. Meg az időnkénti felületes vagy ritkán mély  ezzel-azzal találkozások, beszélgetések. Amelyek nem oszlopos támaszaim.

Igyekszem nem agyvérzést kapni. Sőt, örömmel várni őket. Remélem össze tudom szedni magamat és a lakást addigra.

Ui.: hááát elég banyás hangulatom volt itt...

Asszem itt befejezem...

Sűrű minden, ami történik.

Jó is, de leginkább fejbeverős.

Csakis a Teremtő tud velem lenni mindig. Nélküle összeomlanék.

Véletlenül elém toppantak esküvői-lakodalmi videók...

Boldog percek, órák, életesemények. Volt tanítványaim. Akiket az első "társadalmi" lépésekre tanítottam. Hááát, ott is elcsúszhat egy sors... Ha nem értő kezekre van bízva... Nagyon érzem, hogy jókat adtam nekik - leszámítva a tévedéseimet..., de az benne van a pakliban. Szépek lettek, értékesek. A csontjaikban talán ott vagyok. Esketés közben, meghívott vendégként táncolva, a hivatásomat követve, az odafigyeléseikben...

Aztán videócseteltem a fiammal... Ingerszegényen, tudatmódosítva, vacsoráztatásra várva, ödémás szemekkel, egyhangúan váltottuk a szavakat a semmiről. Minden alkalommal olyan ez nekem, mintha lenyakaznának. Az én sokoldalú gyermekem szürkén él, mint egy láncrakötött kiskutya. Ez tragédia.😭😭😭😭😭😭😭😭

A remény azért pislákol bennem, hogy lesz jobb, lesz kárpótlás, lesz jóvátétel. Csak az értelmemmel nem találok még elképzelést sem ehhez.

Változó csillagállás

Azzal kezdődött talán, hogy aug. 14.-én 
vettem egy ÚJ, KÉNYELMI cipőt magamnak.

DEICHMAN Medicus kényelmi 40-es

*****************************

Azután elkezdtek cseperegni az események.
Most nem is tudom leírni, de folyt. köv.
🌷🌳🌹🌳🌷🌳🌹🌳🌷🌳🌹🌳🌷🌳🌹

Dermedés

Nagy csomag, eddig megmaradt "karanténos ütemezésű zsebpénz"...
Sokat hízott Labka. (Egy hónap alatt...!!!)
A tartása siralmas: behúzott nyak, púpos tarkó és csuklyásizom. Leszegett fej, hanyag, kidüllesztett has.
Mi a ludas? mozgáshiány? étvágygerjesztősre váltott vagy növelt adagú gyógyszer?
Q sok időm, erőm ment erre a látogatásra... is. De csak adtam a sz@rnak egy pofont. A látogatással nem lesz jobb neki és nekem sem.

Az osztályvez nővér megint nagyoskodott. éreztette, hogy a hűtőbe LEHET, hogy majd más is szeretne látogatáskor valamit betenni. kacagnom kell... alig találkoztam látogatóval a szűk 2 év alatt... a látogatási naplót átfutva láttam, hogy e három nap alatt kb 10-en voltak... a 350 lakónál. E hűtőben két lapos tányáron volt egy-egy marék szottyadt ebédmaradék. Kb 1/6-át foglalta el a mi cuccunk. Amit mai friss-fogyasztásra szántam, azt nem ette, ezért látszódott soknak. mert 2X is törtetett ebédelni..., nem akart lemaradni a virslis lencselevesről és diós-lekváros-cukros tésztáról. meg dinnye is volt.

A visszaúton is idiótán jöttem..., de nem volt erőm át meg átszállni. Jó időt vártam a majdnem-hazahozó buszra. Aztán bringa. Ruhák le, kézmosás, evés, ivás. Noszogatom magamat a zuhanyzásra - az szokott segíteni... De csak ülök és görgetem a lényegtelen sz@rságokat. 

Jelenleg nem látok reményt. Az életünk: ENNYI, "osztjónapot".
Ugyan, anyám rendez-e valamit a kedvenc unokájának? vagy nincs is mennyország. vagy anyám nem ott van. és a többiek?!................

Férfi kellett volna valahonnan. Egy jó társ. Meg szerencse. Egy fiatalon megözvegyültnek csak fiatalon egyedül maradt ismerősei vannak. Nők. Mely házas engedne be társasági életre egy egyedülállót?! A férjezett ismerőseimmel is -azzal a kevéssel- csak "férjnélküli" kapcsolattartás volt/van.

Az az első, kis nemadonisz örülhetett volna nekem és örült is..., amig el nem vitték a pénzforráshoz. Persze -ÉN, MARHA! Láthattam is volna előbb, hogy a gyerekeim nála semmik.
Hiába, nnna, nem volt rutinom..., megvezetett.
A többihez meg éppen úgy álltam hozzá, ahogy a következtetést levontam... 

Van ugyanis pótolhatatlan ember!!! Ma lennénk 42 éves házasok.
63 évesen még élhetne és már 22 éve nincs közöttünk.