2019. november 3., vasárnap

Kesergő a barátságról

Úgy érzem, hogy egyre többször kapok szúrást..., lehengerlést...
Másokkal kapcsolatos "apropókkal" , velünk párhuzamban fölbukkanó, 
másokról szóló véleményekkel, kiemelésekkel jönnek a fricskák...
Lehet, hogy nem jól érzem és ez csak a "leválás" része...
A két külön világot már nem köti össze a közös diákság... (?)
Nincs már semmi plussz erőm építgetésre...
Neki pedig szüksége nincs gyászolókra... 
Olyan nem vicces beszólások és eltúlzott magasztalások... Olyan ilyesfélék:



  • Mindenszentekkor a sógoráékkal jött az alkoholista fiuk is... Sanci is megrémült: ez egy roncs. stb stb... szóval olyan rossz/borzasztó lehet nektek... 😢
  • friss FB-jelölést kaptam Bzolitól. Mondom: a képeken milyen boldog mind a három fiú és a családjaik... Olyan mostoha gyerekkor után... Úgy, úgy! Essssssssssssszméletlen jó gyerek X veje. Kéthetente küldik a csomagokat az anyóséknak... 
  • a múlt hetem jóóóóóóóóóóó volt, óóóóóóóó, nagyon jóóóóóóóóóó. Kikapcsolódtaaaaaaaaaaaam! (Én: miből?) Hát a megszokottból! (Mintha rossz sorsa lenne otthon.😣😩 Hiszen mindenki a tenyerén hordja...) (Vagyis hát fokozódott a csupajó. Mert persze semmmmmmmmmmmi döccenő nem történt, minden pikk-pakk módon zajlik...) 
  • sütött-főzött még náluk is a kis menyjelöltje - óóóóóó, föltalálta magát a konyhában...
  • a régi meny pedig szabadulna az újsütetű kutyától (borzalom, amit művelt a lakásban! régen nem volt ilyen) Sanci megnyugtatta - majd én átveszem. Hiába, na! Ilyen áldott jószívű.
  • a nászasszony küldte a kacsákat, a vő szállította - lesz mit sütni a kosztosoknak




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése