Gyurka

 Szilveszter délutánján felhívott a Húgom, hogy "ne érezzem magam egyedül"... De csak egy kis időre, mert jaj jaj, sül a kalács (ugye nekik mindig dolguk van), 10 perc múlva ki kell vennie.

Nagyon jó is volt ez, mert fölhúzott úgy, hogy szerencsére erre hivatkozva még időben, kedvesen el tudtam búcsúzni tőle.

Annyira futotta -ami érdekelt is-, hogy vázolja a nagy szünet utáni találkozásukat a férje lányáékkal. Nnna, aközben "jelentkezett" be Gyurka és jelent meg náluk hívás nélkül... Immár a kis családjával. A lilustündi repült felé..., hiszen JÓL ISMERIK EGYMÁST... Ez volt ám az első fagyott mosoly, aztán a cumi visszaadás... Merthogy a lilustündi egy áááááálomtünemény...

Ekkorra már bennem is megállt a verő, s igen örültem, hogy lezárhattuk a beszélgetést. Sajnos az következett volna, hogy rákérdezek: büdös-e még Gyurka szája, lába...

Felszínes társaság-verbuválás ez, hogy érezzék a rajongást. Lehet, hogy nem is fog kibújni a szög a zsákból... Kis dörgölőzéssel még sok előnyhöz juthat a fogadott család...

ÜBERCIKI: Húgom végtelen bűbáj-szivélyből karácsonyi üdvözlőlapokat küldött szerte-szét... - közpénzes munkahelyi postázással... Labka szoc.ügyintézői mit gondolhattak...?! Meg is mondom neki -mivel ő nem érzi ennek durva fonákságát-, hogy szokjon le erről. Legalábbis az irányunkba.

Fennakadásaim, bénulásaim mára

 A mai napra csak kicsiket terveztem, de még azokba is belebénultam...

• Penny/Spár-vásárlás - még csak-csak leküzdöttem. A nagy 25%-os baromkodásokban azért lett sikerélményem: tejszínhab spray + csokis Macikávé meglepinek. (Igaz, h csütörtöktől amúgy is akciós lesz a hab...) Borsó -végre akciósan! De csüt.-től még akciósabb. 😣 nnna, de kis illúzió, hogy jó vásárt csináltam...
• vettem szigetelő-szalagot (olcsóbb, mint a ragtapasz), meg széles celluxot (mindjárt itt az újabb csomag készítésének ideje). Meg vettem neki 0,5 l-es füles műa. poharat - olyan most divatos "latte"-s, haboskávés formájút. 
• Havi-bérlet... Lehet, h nem használom ki, ablakon kidobott pénz.
• Talpbetétért elutaztam - kb ez jól sikerült...
• A hámlasztózoknira is fogcsikorgatva kiadtam pénzt, aztán találtam rá az internetes véleményekre - sz@r az egész. Mihelyt begyógyul a hasadás, majd megtapasztalom én is.
• Tegnap levelet írtam: 

Tisztelt Intézetvezető! 

A ... Otthon NEM POZITÍV covid-tesztes lakói -az izolációs részleg kialakítása miatt összezsúfoltan- zárt ajtók mögé kényszerültek.
Kérem, szíveskedjen tájékoztatni arról, hogy mely új rendelet alapján jött létre ez a döntés.
Az alábbi linken található szabály szerint:
"Az intézmény kertjében, udvarán történő tartózkodás nem jelenti az intézmény elhagyását. Ezért a kertben, udvaron történő tartózkodás korlátozása nem indokolt."
forrás: TASZ

Mint közeli hozzátartozó bízom abban, hogy az alábbi helyzet nem történhet meg:
Szél Bernadett

Még egészséges embernek is nagy nehézség elviselni a családi kapcsolat hiányát, mint azt a következő cikk is nyomatékosítja:
MÉRCE/ Blaskó Zsófia

Amennyiben skype-os, wifi-s kapcsolattartásra lehetőség nyílik, arról is kérem tájékoztatását.
Válaszát várva jó egészséget, eredményes munkát kívánok: XYZ

A VÁLASZ: nem tudom idemásolni, de a lényeg: egyeztetve van a járványügyi hatósággal...

• Ma telefonon próbálkoztam: A szoc. ügyint-nél 2X csak kicsengett. A mentálhigiénés másodjára vette föl, az osztályos nővérhez irányított, mert most nem a helyén van... Az oszt.nőv "gyógyszerel"... - rövidre is zártam, elnézést kérve a zavarásért és letettem... A főnővér tájékoztatott: heti 1X lista alapján viszi a büfés a megrendelt cuccot, valamint minden nap szervezetten mennek kis csoportokban a levegőre. Labka mit sem tud erről..., alszik egész nap... Ja és mondtam a főnővnek, hogy nehezen tudok vele beszélni, kába... és ödémás a szeme. "Ezt honnan tudja?" "Messengeren szoktunk beszélni, látom..."       Nnna, mindezzel lehet, hogy adtam a szarnak egy pofont..., többet ártottam, mint használtam. KÖZÉPKOR LETT ITT!!! NINCS CIVILIZÁCIÓ...
• Adélék holnap v holnapután jönnek látogatóba.
• Szembeszomszasszony 1db tojásért jött... megint, romlott volt a fasírtbavalója... Az ajtóban beszélgettünk. Elég megviseltnek látszott. Sztem ő is -meg én is- csavarodunk...
• Várom a klumpámat, elhozza a szept.-i mhelyről Ági.
• Húgomat fel kéne hívni, letelt 2 hét, kedd van.
• És letelt a mai nap is...
• Labkával is szeretnék beszélni... szépen, értelmesen..., de már előre mélyen lehangol a gondolat is. Nem tudom vele megértetni a jelenleg egyetlen megoldási lehetőségét...😭 

ZÁRVA

 Adél a megváltozott munkarendben dolgozik a covid-osztályon. Fölborult a bioritmusa, nem alszik normálisan. A teljes szabadnapjára hívott hozzájuk, de nem vállaltam - ki főzne nekem egy teát is, ha megbetegednék? Féltem ezt a semmirevaló életemet. Vagy inkább a szenvedéstől félek. lehet, hogy megharagudott rám titkon... Habár máskor is csak többnaponta beszélünk...

Sapi jár az oviba.

Labkáék szintjét lezárták, 10 nap karanténban lesznek, mert 4 v. 5 pozitív-tesztes lakótársa lett. Ők az izolációs részlegbe kerültek. Nagyon-nagyon sajnálom őket. A betegeket is, de a kényszer-összezártakat is. A fejem megint belefájdult. Ödémás a szeme. Unalom felsőfokon... Hiába emlékeztetem magamat arra, hogy tehetett volna magáért míg itthon volt... Nem kéne ott lennie! De aztán kell, hogy újra meg újra meggyőzzem magamat, hogy felelevenítsem a halmozódó bajokat - amig itthon volt.

Tegnap úgy éreztem, hogy mellénk állt az Isten. Lehetetlen, hogy véletlenül bukjanak a politika sakktáblájáról. Nem erőszakkal, nem átlátszó cselekkel..., hanem a saját bűneik következményei miatt. 

Hálát adok a világ fordulatáért (Biden), bízom a JÓ tovagyűrűzésében! "Telve a reménnyel" nézek a jövő elé.

Mildinek szóltam, h habár a talpam bőrkeményedései rendeződnek, a hétfői gyaloglás megint elmarad, bálabontásra mennem kell!!! Igaz, h pár hete megállapodtam magamban, hogy Labka majd szerez magának ruhákat-cipőket, mindhiába vittem neki minden figyelmemmel ráfókuszálva... - elvesztek, elkallódtak, fene tudja mivé lettek... Most belém szúrt a fájdalom és nem hagyhatom magára a sz@rrá lett cipői miatt, a pótlólagosan kapott Michelin-pufi-kabáttal, az 1 db kapucnis-kengurú felső holmikkal. Senki más nem figyel rá a családból. Ez hihetetlen, borzasztó. És engem ez rendesen keményít... velük szemben. Milyes fos-ságot hozott ez az élet?!?!?!

sZ@R LETT ez a blog...

Vagy nagyon nem értek hozzá, vagy átállítottam a beállításokat a tudtomon kívül.

Már nincs ambícióm tanulmányozni, hogy mit hogyan lehet...!!!!!!!!!!!

A web-blog-oldalak/életmód-gyűjteményhez akartam ezt a jó kis ötletbörzét beilleszteni. nem tudom, csak ez új bejegyzésbe tenni.

LAKÁS-ötletek, kreatív motivációk

MINDIG ÚJRA MEG ÚJRA KILÉPTET ÉS 

MINDIG ÚJRA MEG ÚJRA BE KELL LÉPNEM!!!!!!!!!!!!!!!

A meglévő bejegyzésekben nem tudok módosítani, bővíteni és ez a ronda, kicsi betűkészlet jön elő örökké!

Pfff!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Nem engedhetem!!!

Nyühögök magamban, magamnak folyamatosan...

NEM MEHET ÍGY TOVÁBB!!!

...........

Adél covid-osztályos dolgozó lett.

NAGYON BÜSZKE VAGYOK RÁ! Azt mondta, hogy ne aggódjak... Állandó mozgásban kell lennie otthon is, a mhelyen is. Átlagos megélhetéssel... Drága Unokám!... Még annyi mindent átadhatnék nektek... Átkozott lett a mi családi életünk. Vagy nagy-próbás...

..................

Ma lemondtam a gyaloglást a bőrkeményedés felsebződése miatt. Meg lehangolt tegnap Mildi lojalitása az országvezetés iránt. Nem tudja mi folyik itt...

Tegnap Erzsébetekkel (+Edittel) beszéltem, üzenetben köszöntöttem őket. Nem tett jókat velem, de remélem nekik igen. Barátnőm a lányával utazik az unokáért autóval - hogy ne menjen egyedül... Mindent napsugarasra vesz. Pulzál körülötte az élet. 

Ma még: 

Penny: Többnyire Labkának a köv. csomagba... Spár: túró joghurttal. Posta: csekkek, pénzváltás -> a talált ft-ból az elveszett fülbevaló helyett rendeltem, holnap v. hétfőn hozza a posta. Hoztam 2X6 flakon= 24 liter forrásvizet. (bringa+busz)

Szalad a lakás. Mindig csak este ígérgetem magamnak, hogy de holnap aztán TÉNYLEG!!! Mosást sem tettem gépbe. A dzseki bélelése is félúton.

Az utóbbi napokban csak ettem, ettem, ettem. Nem mértem semmi mérhetőt.

A kis szimpla drapériával bajlódtam. Matekoztam a ráhajtásokkal és mégsem értem a végére. Milyen tutymorgós sz@r lettem?!?

 Zuhanyzom és ellátom az ápolnivalóimat. Nemtom mit tudok a sebzéssel tenni. Új feladat. még jó, hogy van lanolin.

Várom és örülök, hogy közéletet nézhetek! Nagy reményeket fűzök Joe Biden + nyugat-európaiak + ellenzékhez. Jelenleg minden borzalom nekem. Ilyen még a halvány képzeletemben sem fordult meg, hogy a középkorban találom magamat. 

Uram, Jézus segíts!

.....................

Assetudomholkezdjem?!

 Vendég, vendég hátán. Őszi szünet megelőlegezve is, rokonlátogatás ittalvással, halottaknapi koszorúkkal lemaradva, étlapösszeállítás még tervben sem - és az egész lakás szalad. A napokkal ezelőtti visszadobozolásról nem is beszélve... Beszerző körutak ezerrel (ha-ha-ha, mint a reumás csiga), lábam térdig járva.

Leginkább gondtalanul heverésznék. 

Rugalmasan

Persze én legyek rugalmas, spontán, kedves és szivélyes...

Már beletörődtem, hogy nem tartjuk a meleg, családias, mindennap értekező kapcsolatot, hiszen MÁS-MÁS család vagyunk...😮😧😩 Beindítottam nagy nehezen a varrodámat: a lehető legtöbb dobozt elővettem, s mivel már rééég nincs kategorizálva, a legpraktikusabbnak tartottam, ha mind kiterítve, átláthatóan nyitva van amerre a szem ellát. Innen szedegetem elő a továbbadóst, az átalakítandót, a kidobóst, a mosásravárót stb stb. A legutóbbi vendégségen is becsuktam a kisszobaajtókat és másnap ott folytattam, ahol abbahagytam.

Így is nézett ki, hogy ez nagyszerű, hiszen ittalvásokról főként nem lesz szó sem. Nnna, ma a lesózott káposzták üvegbe rakosgatásán kívül még textil-birkózás is vár rám. Este előtt érkeznek és NEM JÓ,  ha én utazom ki holnap hajnalban... Tehát holnap du a koszorúshoz, édesítőszereshez sem jutok el.

Kurva jó, hogy váratlanul is rángatható vagyok - amikor neki kell. Az én vágyódásaim levoltak sz@rva, fikázva, kezelve. Már a régen betervezett közös tevékenységektől is egész jól elbúcsúztam...- már el is szállt fölöttük az idő. Nem kaptam meg. Nincs más, csak magam. Meg az időnkénti felületes vagy ritkán mély  ezzel-azzal találkozások, beszélgetések. Amelyek nem oszlopos támaszaim.

Igyekszem nem agyvérzést kapni. Sőt, örömmel várni őket. Remélem össze tudom szedni magamat és a lakást addigra.

Ui.: hááát elég banyás hangulatom volt itt...