Ezeréves, használtan vett étkezőasztal szétcsavarozása,
gondos csomagolással... Nem egy örök darab... (ez sem)
A kis, de azonos méretű dobozoknak jó hasznát vettem.
Könnyebben megy majd az újbóli "átnézés", selejtezés.
Nagyon nehéz varrógépem és a hórihorgas könyvespolc átszállítását
egy óriási, műszálas, turkálós textillel oldottam meg: azzal húztam
ezeket és a többi súlyos holmit, mint egy SZÁNKÓVAL.
Így tudtam a szűk, "kapott" ajtón át behozni a bázisomba.
Polcok nélkül, fektetve vonszoltam be, utána állítottam föl...
...az átmeneti helyére.
Könyvespolc alatti, mögötti csendélet.
A kisszoba kezdett kiürülni.
Az én szobám/bázisom kezdett telni.
A beszédes három szék.
Tömörítés.
Helykihasználás.
Telik a szoba közepe is...
Stabil alapok, amelyre jönnek a további dobozok.
A vackom.
A konyha is kezd telni.
A két kisszoba közti ajtórés OSB-lapjáról
leáztattam a tapétát, h láthatók legyenek a csavarok.
Az erkélyes szobában már csak néhány bútor maradt.
Labka ágya - selejtezésre ítélve.
Ágy fölötti ezeréves polc - selejtezésre ítélve.
Az OSB-lap megmutatta magát.
Kisszoba kiürítve.
Sajnos a kétrétegű szőnyeget nem szedtük föl - később hat tonna port fogott...
Még ugyan néhány doboz a sorsára várt...
A fürdőszoba is kezd háborús övezetté válni.
A konyha még egy darabig JÓ sziget.
Egy idő után nem ment a "stokizás",
hegyére-hátára is kerültek a dolgok...
Rumli kezdett lenni.
Örültem, ha a laptopomhoz ülhettem!
Az ágyamon fekve ez a kép volt a lábam után...
Az Osb-lap lekerült, a két kisszoba egybenyíló lett ismét.
Mekkora tágasság-érzés lett!?!
Megkezdődött a villanyszerelés.
A lakás közepétől indul az áram.
A mennyezet és fal között egy 10-15 cm-es résben
futnak a vezetékek. Deszkaburkolat volt rajta. Ezt eddig nem tudtam.
Itt megy át a fszoba tükörjéhez a világítás.
Ha nem vagyok éber, akkor nincs, csak mennyezeti lámpa...
A klotyesz is kezdte bedobni a törölközőt...
