Igen nagyon régóta lézengek. Szerencsére hosszú ez a január - mint mindig -, remélem lesz benne életrekapó dinamizmus.
Jól esik, kell a lakásban járkálás, a szünetek, az egy kicsit ez, egy kicsit az. Nem látványos..., de most erre vagyok képes...
- NEM mentem könyvtárba, habár kiírtam a könyvek címeit, így NEM próbáltam ki az új helyen a jótékony, hosszú-olvasást
- NEM varrtam meg a nagyon szükséges párnahuzatokat, viszont eldöntöttem a méreteket, mennyiséget és elővadásztam a fehér vásznakat
- NEM mentem a bútorboltba, hogy a kinézett heverőket élőben lássam
- NEM vettem meg a kilincseket
- NEM mostam le az elmaradt ajtókat és asztalost sem hívtam újfent
- NEM mentem az OTP-be
VISZONT:
- portalanítottam
- dobozokat fésültem át és varrógép alá helyeztem a köv.napok varrnivalóit
- nem költöttem kajára
- lelkiségi katekézist hallgattam - tanultam, "helyretettem"
- sajnos Labkáért aggódom, hamar szétesnék még jobban, ha belegondolnék... Nincs már a tarsolyomban semmi. Lehetetlen, hogy arra kell várni, míg ön vagy közveszélyes lesz... Folyamatosan KÉRLEK ISTENEM!!!... Kb őt láttam bringázni a konyhaablakból.😭😭😭😭😭
- FB-on "éltem" közösségi életet 😒 (lelkiismereti okok miatt nem feküdtem a tv előtt, de nem is főztem, a tárolóban sem kerestem elő a vatelint...)
- rövidek a nappalok - pihenős idő
- annyira üres volt a napom, hogy akár az egészet átaludhattam volna
