képekhez katt ide ->Lakfelúj 2017-05.rész
2017.okt.25.-tel bezárólag
FOLYT.KÖV!!!!!!
Kommentálások az egyes képeknél
Uram, te ismered szívem fájdalmát, a csalódás tüskéit, amik megsebeztek. Segíts, hogy bízzam Benned ahelyett, hogy felőrlődnék bánatomban! ÁMEN - Nyugdíjas életem
képekhez katt ide ->Lakfelúj 2017-05.rész
2017.okt.25.-tel bezárólag
FOLYT.KÖV!!!!!!
Kommentálások az egyes képeknél
Már 3,5 éve történt és lassan haladok a dokumentálással...😅
Azonnal kell a gondolataimat is hozzáírni, mert pl a régebbiekhez nem sikerül a jelen gondolataimat odafűzni... 😕 (Pedig annyit próbálkoztam már!!!)
Vagy csak egyszerűen egy linkről is megnézhető... (most jutott eszembe...) (viszont ott nem stimmel a dátum) ->
Jóleső napok voltak örömökkel, kis bökkenőkkel.
Megkaptam a Pfizer-oltást, HÁLA!!!
Pedig nincs mire... ennyire...
Önképében kb fergeteges mindentudó, playboy-címlapfotó...
Most így érzem.
Mireföl mondja fölszegezett orral, hogy "ahogy akarjátok". (Zuhanyzás vagy rajzfilm?) Az én műszakom is vastagon több, mint 11 óra... (04:30-19:30)
A dermedt vacsora-hangulatot igenis ő okozza. Ha elmondanám, hogy miért nem jó vele (l)enni, akkor földhöz is vágná magát. A nagyasszony. Pfffff............. Keserűségünket mindenkire rá lehetne okádni..., de lenni kell(ene) szolídságnak is!!!
Továbbá a legjobb védekezés a támadás...?! Uhhh, mekkora ravaszság!
Tegnap már kicsit nyugodtabb volt Labka. Nem is keserítem azzal, hogy JOGTALANUL tartják a látogatási és kijárási tilalmat...
Húgom ma hívott kis csevelyre, de végül előhozta a dühöt bennem. Büdösgyurkáék mégiscsak fontos, előkelő helyen vannak: ők MEGHÁLÁLJÁK a jóóóóóóságot... Bertuuuuuuuuuuus, Jocuuuuuuuuus... Meg hát -mint tudjuk- a lépcsőburkolás. A potyakaja, potyapia, potyacigi természetes...
EL AKAROM HAGYNI EZT AZ ORSZÁGOT!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Még érlelem a levélírás témáját, de őszintén fogok érdeklődni! Itt már mindent bemocskolt az embertelenség. Már a kis résekbe is beereszkedett a felszínes, kirakat, felületes érzéketlenség.
Győztes a faragatlan, rikító máz... Elsüllyedtek a finomrezgések.
Adél is hívott..., pedig 2 nap után nem szokott... Sapi rémísztőt álmodott, mint én is... Ezt hozta ki belőlünk A. hisztériázása: hátrasöpörtük és megrengetett bennünket. Nem is várom locsolkodni őket - nem hevertem még ki. Kerülném is azt, amikor ketten vannak velem. Adél verseng Sapiért tudat alatt. Nekem ez nem hiányzik, rombol. Majd egy hét múlva meglocsol, addigra a bringa is megszépül és Adél is megy dolgozni. 😊Odaadással megélhetjük az unoka-mama óráinkat.😍
😭😭😭😭😭😭😭😭😭😭😭😭😭😭😭😭😭😭😭😭😭😭😭
Valami kis homokszemcse előkeveredett ma is a gépezetben ahhoz, hogy megérezzem -immáron fene tudja hanyadszorra-, hogy SEMMI ÉRTELME!!! ennek a küszködésnek (küzdködésnek?) ...
Félelmetes a (1)hisztéria és félelmetes az (2)unatkozástól nyühögés is.
1. .....
Áhhh, le se írom! Hosszú.
Istennek legyen hála, hogy a gyerekeimbe vetett hittel tudtam végigcsinálni, s nem láttam előbb, hogy hiábavalóság!
Istennek legyen hála, hogy van ágyam, csendem, vizem, kis "ablakaim" a világra!
Jelenleg az lesz a legjobb, ha ledőlök a fészkemre. Mennyire igaz tud lenni...?!, hogy most SEMMI és SENKI nem érdekel!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
***************
Amúgy CSODÁLATOS volt a 6 nap Sapival!!!!!!!!!!! DRÁGA CSILLAGOM!
****************
Egy napfényes, felhőtlen, belvárosi szuper játszóhelyen markolt szívembe a bánat... Labkát láttam pár lépésnyit, pár lépésnyire tőlem... Mendegélt a csimutája után...😭
"Fura dolog ez a hiányérzet. A legváratlanabb időben jelentkezik, képtelen helyzetekben. Betöri az ajtót. Nem kopogtat, nem kérdezi, hogy alkalmas-e , és a legfontosabbat is elfelejti, hogy fel vagyok-e rá készülve. Csak jön és beköltözik a lelkembe. Próbálom nem észrevenni, elterelni a gondolataimat. De azokon a napokon, mikor meglátogat, a könyvek közül előkerül egy fénykép, a rádióban felcsendül egy dal vagy az utcán elsuhan egy ismerős kabát. Emlékeztet azokra az időkre, mikor még nem ismertem Őt, a hiányt. A múlt boldogságából azonban csak egy pillanatot engedélyez. Végül megtör. Fájdalmat ébreszt és könnyeket fakaszt. Az időt lelassítja, az álmokat elkergeti, és mikor már minden energiámat elszívta, elmegy. Elmegy úgy, ahogy jött, kérés nélkül… váratlanul."
***********************************