vasárnap:
Sikerült az első feketeerdő tortám.
Tegnap, szombaton ünnepeltünk hármasban egy kicsit.
Ebből és most pedig azért nem tudott enni a kis unokám, mert pénteken szót fogadott az óvónéninek, megette -undorral- a spenótot, hogy kaphasson az egyik kislány habostortájából. Éjszaka fájdalomcsillapító kellett végül, szombaton pedig semmi.
Nárcisz-csokrot kaptam, amit a vejem vásárolt...
...................
Ma felhívott Julika, akit a Fokoláré-közösségben ismertem meg közelebbről.
Jót beszélgettünk és közben én szégyenkeztem, mert bár terveztem, hogy névnapján ismét köszöntöm... - elfelejtettem.
A sajnálatosan kószákká vált imáimban ÖSSZESSÉGÉBEN imádkozom a listámra felírtakért... Hogyan is hinné el, hogy kölcsönösen imádkozunk egymásért és családjainkért, ha a névnapján kihagytam...? Elsüllyedek szégyenemben...
Nekik a 22 év körüli egyetemista lányuk halt meg gyógyíthatatlan betegség miatt jó pár évvel ezelőtt. A másik lányukat nagyon megviselte a testvére elvesztése, aki hajadon...
...................................
Ma is folytatódott a nihil-em.
Nem tudom szabályozni.
Milyen TISZTA SORnak láttam pedig hogy miként töltöm a nyugdíjas éveimet?!
Rátett még egy lapáttal, h beszéltem a fiammal.
Banderast másik szobába helyezték. Bunyó volt. Persze a vétkest költöztették... Pedig alig találtak embert, aki nem félt Labkával egyszobába kerülni... Ha kakaskodik, emelni fogják a gyógyszerét.😭😭😭😭 És menthetetlen lesz a helyzete. Vagy csak rémeket látok... Vagy a realitást...
Itt ülök a gép előtt már éjszakába nyúlóan, pedig zuhanyoznom kellene már régóta.
..................
Barátnőmék kezdik a készülődést a tavaszi családi találkozóra.
Körülöttük lesz minden szerettük békében és derűben.
.............
Áhhh, nagy rakás sz.r az, ami koronázza az életemet.
...................
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése