2020. április 13., hétfő

Karantén-kenyerek

Kenyérsütést tanul az ország.
Vannak rutinosak, élesztősök, kovászosok és nemkísérletezők.
Nyugodtabb vagyok, ha van a mélyhűtőben is pár adag szeletelt kenyér. Nem akartam emiatt sem dugig pakolni, se lejárogatni vásárolni. Az élesztő hiánycikk lett, így kovásszal kezdtem a kenyér-kalandjaimat. Kismillió dologra kell figyelni, de a receptek is kismillióféleként íródnak. Ezt nem részletezem...
Már a 30.-on kb túl vagyok. Egyetlen sikerült eddig elfogadhatónak, azt sajnos egy nap alatt belakmároztam. Tehát nem szomorkodom a kevéssé sikerültek miatt (mint a mai is), mert azt legalább nem eszem lépten-nyomon.

Ma behúzom a kaja-féket, mert túlmentem a határon...
Fagyasztóba kerülnek kis adagokban: kenyérszeletek, főtt fodros kocka, tejszínhab.

A húsvéti politikai intézkedések igen fölhúztak. Még szerencse, hogy több SZAKEMBERt is megszólaltatott az ellenzéki tv. Megmentette az életemet! 

Újra olvastam egy bíztató riportot és igen jót tudtam aludni.

Rengeteg vírussal élünk együtt, de attól félünk, amit még nem ismerünk 


Kanyaróban száznegyvenezer gyerek halt meg tavaly világszerte, szinte tudomást sem vettünk róluk. Koronavírusban eddig nagyjából hétezren vesztették életüket és majdnem bedőlt a tőzsde. Pedig ez távolról sem a leggyilkosabb kór. Azért félünk tőle ennyire, mert nem ismerjük, de könnyen lehet, hogy itt marad és meg kell majd tanulnunk együtt élni vele – állítja a szegedi virológus professzor, Duda Ernő.

  • Tegnap elbringázott Vilma lecsóért. Adtam sajtot és kefírt is. Tomi vitte le neki. Mindezt egy húsvéti telefonos párbeszéd előzte meg.
  • Tegnap hosszan beszélgettünk BPannikával. Megnyugtattuk egymást, hogy a legjobb választás teljesült... Sztoriztunk a képtelen, szomorú történeteinken. Hál'Istennek tudtunk derülni is...











Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése